|
|
|
|
Csoóri Sándor a választásról
|
----------------------------
London, 1990. március 26. (BBC, Késő esti panoráma) - Budapesten tartózkodik Siklós István munkatársunk. Ő készítette a következő interjút:
- A Magyar Demokrata Fórum jelentős győzelmet aratott a magyarországi választáson. Csoóri Sándort kérdezem, aki alapító tagja a Demokrata Fórumnak, hogy mi a reakciója, az első azonnali reakciója erre a győzelemre?
- Én a hagyományos és babonás magyarok közé tartozom, akik csak egy szituáciában, csak abban a helyzetben tudnak örülni, amikor már van is alapjuk. Szóval semmiféle szivárványos elképzelést nem szeretek. Ha már túl vagyok rajta, akkor tudok örülni. Most izgalom van bennem. 30 esztendő küzdelme van e mögött, és én azt gondolom, hogy egy népet ekkora veremből, egy országos veremből kihozni egy ilyen népszavazással - akármilyen eredményt jelent is - óriási dolog. Elmondhatom, hogy megérte. Megérte ez a 30 esztendő, megérték az álmatlan éjszakák, sokszor a meg nem írt könyvek is, mert mi a testünkkel politiziáltunk, nem mindig az írásunkkal, mert az írásainkat cenezúrázták. A szánkat nem tudták és talán ennek ez is az eredményye.
- A Demokrata Fórum választási győzelmét beárnyékolja bizonyos értelemben az, ami ma Romániában történik. Miként látja a romániai helyzetet, a romániai magyarság helyzetét?
- Egyre félelmetesebb, főként Erdélyben. De a tüntetések folytatódnak és egyre több személyt fenyegetnek meg, magyarok leveszik a lakásukról a névtábláikat, mert az árulkodó. Szinte emberek után is vadásznak már a városban. Aztán hallgatóznak a járókelők között, hogy magyarul beszélnek-e, és akkor kikezdenek velük. (folyt.)
1990. március 26., hétfő
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|