|
|
|
|
Újabb magyar áldozat Erdélyben - Csoóri Sándor nyilatkozata (1.
rész)
|
1990. március 20., kedd - A magyarellenes cselekmények újabb
áldozatáról érkezett hír Erdélyből: Szatmárnémetiben belehalt
sérüléseibe Szűcs Ferenc kirakatrendező. A 42 éves férfit akkor
támadták meg és szurkálták össze, amikor március 15-én az Erdődre
szánt koszorúkat mentette, vitte be a helyi katolikus plébánia
udvarára.
X X X
A Marosvásárhelyről érkező, Sütő András súlyos sérüléséről szóló hírek, s az újabb áldozatról beszámoló tudósítás nyomán az MTI munkatársa Csoóri Sándor írótól, a Budapesten tanácskozó magyar-román értelmiségi csúcstalálkozó társelnökétől kért nyilatkozatot kedden délelőtt.
- Az első gondolat a megdöbbenésé. Már az is kegyetlen sors, ha egy író politizálni kényszerül, hiszen az írásaival kellene kifejeznie, hogy mit gondol a társadalomról, a történelemről, az emberekről. Úgy látszik azonban, a világnak ebben a térségében minden igazság az irodalomba vonul vissza és ott próbál kifejeződni. És Sütő Andrásnak, e kiemelkedő írónak, a testi épségét, az életét is kockáztatva politizálnia kell, mint ahogyan Kelet-Európa más országaiban alkotó íróknak is ezt kellett tenniük. Sütő András egyébként egyáltalán nem volt politikus alkat, s most mégis rákényszerült erre - a megdöbbentő következményt ismerjük...
- Tegnap egész éjszaka hívogattuk Vásárhelyt, mert úgy gondoltuk, ha állapota nagyon súlyosra fordulna, akkor talán célszerűbb lenne átszállítani őt Magyarországra. Úgy tudom azonban, hogy Sütő András nem akarja ezt, az övéi között akar maradni.
- A magyarellenes atrocitások nem torpedózhatják meg a magyar és a román vezető értelmiségiek ígéretesen alakuló budapesti párbeszédét Éppen ilyenkor kell a leghatározottabban összefogni, s megmutatni, hogy igenis tárgyalásokra van szükség. A románoknak és a magyaroknak egyaránt ez az érdekük. Nem lehet, hogy a reakció, az erőszak győzzön (Micsoda őrület: a tömeget pusztán az felbőszítette, hogy egy patika kirakatára magyarul is felkerült a cégtábla. Olyan gyűlölködésre utal ez, ami egyáltalán nem fér össze a romániai forradalommal és azzal a reménykedéssel, amelyet a magyarság e forradalom idején érzett.) (folyt.köv.)
1990. március 20., kedd 11:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|