|
|
|
|
- Skorka Anikó a március 15-iki ünnepségről - 1. folyt.
|
Csoóri Sándor, a Magyar Demokrata Fórum elnökségi tagja ezt ki is fejezte beszédében, hogy milyen különös dolog, hogy március 15-ikét nem tudja közösen ünnepelni a 10 nap múlva megválasztandó 12 párt, és hát hogyan fognak akkor koalíciót alakítani?
- Anikó, te jól ismered az amerikai választási kampányokat. Mi a legszembeötlőbb jellegzetessége, ami megkülönbözteti a kettőt: az amerikait és a magyart?
- Azt hiszem - bár még nagyon rövid ideje vagyok itt -, de ami számomra nagyon szembetűnő, a tolerancia hiánya. A türelem hiánya, a figyelem hiánya arra, amire az ember nem akar figyelni. Valahogy úgy tűnik, mintha sokan kiválasztottak volna maguknak egy pártot, és azt végighallgatják, mert az érdekli őket, azzal érzelmileg azonosulni tudnak, de ha felszólal valaki más, egy másik párt részéről, nem nagyon akarják megtisztelni a figyelmükkel, hogyha annak a pártnak a programjával nem értenek egyet, vagy mondjuk vannak benne olyan pontok, amelyekkel nem értenek egyet.
Konkrét példát mondok: a Petőfi szobornál a meghívott, vagy jelentkező, vagy a megállapodásban résztvevő négy párt egyike volt a Szociáldemokrata Párt elnöknője, Petrasovits Anna, akit szabályszerűen kifütyültek. Ugyanez történt a Kossuth téren, ahol a Hazafias Választási Koalíció képviselője állt az emelvényre és 5 percet kért nagyon udvariasan. Őt is kifütyülték.
Nos, én nem nagyon hiszem, hogy Amerikában ilyesmi előfordul, mert azért 5 percet még az is tud figyelni, akit őszintén szólva nem nagyon érdekel, vagy aki mondjuk ellenszenvvel viseltetik a szónok iránt.
- Mondhatom-e, hogy március 15-ike választási kampánnyá alakult át? (folyt.)
1990. március 16., péntek
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|