|
|
 |
|
 |
- Szovjet csapatok Magyarországon - 2. folyt.
|
- Én még láttam - kétszer is -, amikor bejöttek a szovjet
katonák, de valószínűleg sokan nem tudják, miért vannak egyáltalán
szovjet csapatok Magyarországon?
- Igen, ez egy érdekes kérdés. Már csak azért is, mert most már
gyakorlatilag Magyarországon 45-46 éve tartózkodnak az "ideiglenesen
ott-tartózkodó" szovjet déli hadseregcsoport katonái és tisztjei.
Először mint egy megszálló, majd felszabadító hadsereg katonái
érkeztek oda. 1947-ben, amikor a békeszerződést megkötötték, akkor a
szovjet csapatok olyan módon tartózkodtak azután is magyar
területen, hogy Ausztria felé - emlékeztetnék, hogy 1955-ig
négyhatalmi megszállás alatt volt Ausztria -, hogy Ausztria felé
tudják a szovjet csapatokat, felszereléseket tovább szállítani.
Na most 1955-ben Ausztria visszanyerte szuverenitását, semmilyen
jogi alap nem volt arra, hogy a szovjet csapatok továbbra is
Magyarországon maradjanak, ennek ellenére ottmaradtak, 1956-ban a
forradalmat is leverték, aztán 1957-ben a Kádár-kormány, illetve
Hruscsov ráébredtek arra, hogy valami kétoldalú szerződést azért alá
kellene írni ezzel kapcsolatban. Tehát meg is született ez a döntés
1957-ben és azóta vannak ott szovjet katonák azon az alapon, hogy
esetleges támadást Nyugatról egyrészt megakadályozzanak, illetve
visszaverjenek.
- A Bécsből kapott jelentéseinkben az áll, hogy a magyar küldött
a konferencián ezt úgy kérte, hogy semmiféle előzetes megbeszélés
nem volt, vagy véleménycsere nem volt a szovjet kormánnyal.
Elképzelhető ez, hogy ennyire önálló lett volna a magyar politika,
vagy esetleg tapintatlannak is lehet nevezni? (folyt.)
1990. január 18., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|