|
|
 |
|
 |
A terv szerint: 1994-re elkészül az M1-es autópálya - Tájékoztató a MTESZ-ben
|
1989. október 30., hétfő - Javában dolgoznak már az M1-es autópálya Tatabánya és Győr közötti második pályájának építésén, amely várhatóan a jövő évben elkészül. Ezt követően kerülhet az M1-es autópálya győri elkerülő szakaszának kiépítésére; M1-es e szakaszához várhatóan még a jövő évben hozzákezdenek - ezt jelentették be azon a hétfői tájékoztatón, amelyet a MTESZ székházában tartottak az autópálya tervezésével kapcsolatos kérdésekről.
Az UVATERV képviselője elmondta: az M1-es autópálya Győrt
elkerülő szakaszának tanulmánytervei már korábban elkészültek,
jelenleg az engedélyezési dokumentumokat állítják össze. Az új út
Győr városát délről kerüli majd el, és az úgyenevezett közműsáv déli
oldalán halad, a 85-ös - Sopronba vezető - útig. E szakasz 23
kilométer hosszú lesz, és várhatóan 1993-ra készül el.
A győri úgynevezett elkerülő szakasz építésével párhuzamosan
szeretnék elkezdeni a Győr és az országhatár közötti autópálya
további 44 kilométeres részének kiépítését is, amely 1994-re
készülne el. Ehhez kapcsolódna az M15-ös 15 kilométeres szakasza,
amely az M1-es autópályát kötné össze a csehszlovák országhatárral,
Rajka irányában. E pálya leágazása az M1-esről Levél községnél
lenne.
A teljes beruházás költsége a számítások szerint mintegy 16
milliárd forint lesz, amelyre fedezetet az útalapból, valamint a
vállalkozásszerű építésből kell előteremteni. Ha Budapesten rendezik
meg az 1995-ös világkiállítást, akkor a megfelelő összeg
előteremtése, úgy tűnik, nem ütközik komolyabb nehézségbe.
Természetesen az M1-es és M15-ös autópálya említett szakaszát a
világkiállítás esetleges elmaradása esetén is meg kell építeni,
mivel az út már a jelenlegi forgalmat sem tudja kiszolgálni.
Emellett - mondta az UVATERV szakértője - a többi magyarországi
autópálya építése szintén sürgetővé vált, ugyanis mind az M5-ös, az
M3-as, továbbá az M7-es pályák csak részben készültek el, s
továbbépítésüket nem lehet elodázni. (MTI)
1989. október 30., hétfő 12:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|