|
|
|
|
MSZP-kongresszus - hétfői munkanap (6. rész)
|
A felülvizsgálat során figyelembe vette azt is, hogy a pártfegyelmi ügyek elválaszthatatlanok a mindenkori politikai viszonyoktól, amelyek befolyásolták a fegyelmi bizottságok és a KEB döntéseit. Ugyanakkor a fellebbviteli bizottság azt tapasztalta, hogy több esetben bürokratikus, elfogultságtól, személyi összefonódásoktól sem mentes, antihumánus döntések is születtek. Ezek felülvizsgálatát most javasolják a kongresszusnak. Az előadó számos konkrét példát is említett ennek alátámasztására. Külön kitért Bihari Mihály, Bíró Zoltán, Király Zoltán és Lengyel László sok tekintetben példa értékű ügyére. Hangoztatta, hogy kizáratásuk különösen nagy kárt okozott a pártnak, rombolta a tekintélyét. Az ügy tükrözi, hogy a politikai vitát miként tereltek adminisztratív útra a szervezeti szabályzat megsértésével. Példája annak: miként taszított el a régi vezetés a párttól olyan embereket, akiknek a jobbítás szándékával volt bátorsága bírálni azt a politikát, amely válságba sodorta az országot és a pártot. (Szavait nagy taps fogadta a teremben.) Balogh Sándor a pártnak a társadalomban elfoglalt új helyére, funkciójára való tekintettel javasolta a kongresszusnak, hogy ne csak kérelemre, hanem intézményesen is rendezzék az 1948-49-es tagrevízió során alaptalanul kizártak és az 1956 után jogtalanul elmarasztaltak ügyét. A fellebbviteli bizottság indítványozta továbbá, hogy az MSZP határolja el magát a bűnösöktől, a tévesnek bizonyult elvektől, módszerektől, szakítson a bürokratikus pártállam rendszerével. A beszámolót követő vitában számos javaslat hangzott el. Így például a küldöttek indítványozták, hogy a majdan megalakuló Országos Egyeztető Bizottság vizsgálja felül a hibás döntésekben felelősök személyét. Szorgalmazták továbbá, hogy szülessen egy világos állásfoglalás, amely kimondja: egy korábbi pártstruktúrában a KEB, illetve az érintett testületek nem a névleg rájuk háruló feladatot teljesítették, tehát a párt erkölcsi tisztasága felett őrködtek, hanem valamifajta egészen más funkciót töltöttek be, s ezt a funkciót néven kellene nevezni. (folyt. köv.)
1989. október 9., hétfő 14:17
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|