|
|
 |
|
 |
Ellenzéki Kerekasztal megállapodásai
|
------------------------------------
München, 1989. szeptember 28. (SZER, Világhíradó) - Az elmúlt
napok jelentős eseményét, az MSZMP és az Ellenzéki Kerekasztal
megállapodását Gadó György kommentálja.
- Amint emlékezetes a háromszögletűre sikerült nemzeti
kerekasztal tárgyalásainak első szakaszát lezáró megállapodás
hátrahagyott néhány jelentős problémát, amelyek megoldását pedig az
ellenzék célul tűzte ki a tárgyalások kezdetén. Három szervezet: a
Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz és a Független
Szakszervezetek Demokratikus Ligája többek között emiatt nem írta
alá a megállapodást. A függőben maradt kérdések rendezése nélkül nem
lehet meggyőzően szavatolni a küszöbön álló választások szabadságát.
Miről van szó? - A Munkásőrség feloszlatásáról, a kommunista
párt vagyonának hiteles felméréséről és megosztásáról, a megyei
napilapok kommunista párti irányításának megszüntetéséről és a
munkahelyi pártélet felszámolásáról.
A megállapodást aláíró és alá nem író ellenzéki szervezetek
egyetértenek abban, hogy ezekről a fontos kérdésekről mielőbb
folytatni kell a tárgyalásokat az MSZMP-vel. Az ám, de Németh Miklós
a parlamentben már amiatt is szemrehányást tett az ellenzéknek, hogy
az eddigi tárgyalásokon az MSZMP-t és nem a kormányt választotta
partneréül. A jövőre nézve pedig hangoztatta, hogy már az újonnan
megválasztandó Országgyűlés összehívása előtt is a kormány és a
parlament az elsődleges és legitim döntési központ.
Akármennyire helyes is, hogy kormány és törvényhozás
függetlenedjék a kommunista párt gyámkodásától, nem valószínű, hogy
ennek puszta kinyilvánítása meghozza a tényleges függetlenséget. És
bár a politikában sokszor a szavak is a tények súlyával hatnak,
valószínűtlen, hogy az óhajok és elvárások felkiáltó jelei
ellensúlyoznák a tényállásból adódó kérdőjeleket. A tények állása
szerint pedig a mai kormány és parlament zömében a kommunista párt
tagjaiból áll. Ez a párt ugyan nem egységes, határozatlan és
holnapra talán szétesik, de ma még ő az elsődleges, noha nem legitim
döntési központ. (folyt.)
1989. szeptember 28., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|