|
|
|
|
NSZK: Genscher - Magyarország - NDK-menekültek
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 8. péntek (MTI-tud.) - Szilárdan megbízom a magyar vezetésben, abban, hogy sikerül humanitárius megoldást találni a Magyarországon tartózkodó keletnémet menekültek kérdésében. S annak alapján, amit tegnap hallottunk a budapesti Minisztertanács ülése után, azzal számolhatunk, hogy erre az elkövetkező napokban sor kerülhet. Ez a magyar kormány saját, szuverén döntése lesz. Ezt hangoztatta péntek délutáni tévényilatkozatában Hans-Dietrich Genscher, az NSZK alkancellárja és külügyminisztere.
A nyugatnémet államférfi az ARD tévétársaságnak nyilatkozva újfent tisztázta, hogy a menekültek kiutazásának ügyében nincs semmiféle egyezkedés az NSZK és Magyarország között, és utóbbi soha nem is kapcsolta össze a gazdasági segítség kérdését a kiutazás problémájával. Magyarország ezt humanitárius kérdésnek tekinti. Genscher mindamellett emlékeztetett arra a nyugatnémet felfogásra, hogy Bonn ugyanúgy támogatni kívánja a magyarországi reformirányvonalat, miként a többi kelet-európai reformer fáradozásait is. Ez az NSZK jól felfogott érdeke. Mi nem fizettethetjük meg a reformerekkel elődeik hibáit, s kiváltképp méltányolnunk kell azt a körülményt, hogy a mi biztonságunk szilárdabb, ha tőlünk keletre is demokráciák helyezkednek el - érvelt Genscher. A hosszabb betegszabadság után hivatalosan csak hétfőn munkába álló miniszter azt tanácsolta az NDK vezetésének, hogy ne iktassa ki önmagát a fejlődésnek abból a reformirányzatából, amely a Varsói Szerződés némely más tagállamában tapasztalható. Egyébiránt a megoszthatatlan német nemzet kérdését éppen ezekben a napokban ismét napirendre tűzi az NDK ifjúsága - jegyezte meg. Ezen Genscher azt értette, hogy a keletnémet fiatalok az önmegvalósításukhoz szükséges távlatok szavatolását várják el országuk vezetésétől, de semmiképpen sem korlátozást és gyámkodást. A miniszter szerint azonban a németek közeledése, együvétartozása csakis egy általános európai fejlődés folyamatában képzelhető el.+++
1989. szeptember 8., péntek 19:18
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|