|
|
|
|
NSZK: NDK-menekültek - nyugatnémet szóvivők (1.rész)
|
Flesch István, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. szeptember 6. szerda (MTI-tud) - Az NSZK kormánya a korábbiakhoz hasonlóan változatlanul reméli, hogy miharabb humanitárius megoldást lehet találni a keletnémet menekültek Magyarországról az NSZK-ba való kiutazásának problémájára. A magyarok tudatában vannak e probléma sürgető jellegének, és a bonni külügyi hivatal, személy szerint a külügyminiszter is gyakori telefonkapcsolatot tart a magyar vezetéssel. Ezt hangsúlyozta szerdán kérdésekre válaszolva Jürgen Chrobog, a bonni külügyminisztérium szóvivője.
- A Budapesten táborokban tartózkodó áttelepülni vágyók nagy tömege a dolgok elhúzódása ellenére is viszonylag bizakodóan tekint a jövőbe, s tudja, hogy mindent megtesznek kiutazásukért - mondotta. Hans Klein szövetségi miniszter, a bonni kabinet szóvivője a sajtóértekezletén úgyszintén kifejezte kormányának azt a meggyőződését, hogy a magyar kormány továbbra is kielégítő, humanitárius megoldáson fáradozik. Jelezte: a menekültek bajországi fogadtatására, majd az egyes tartományok szerinti elosztására irányuló előkészületek már befejeződtek. A kormányszóvivő szerint a menekültek ügyében mind ez ideig még nem kerülhetett sor arra a remélt telefonbeszélgetésre, amelyet Helmut Kohl szövetségi kancellár szeretne folytani Erich Honeckerrel, az NDK párt- és állami vezetőjével. Utóbbi ebben a tervezett beszélgetésben nyilvánvalóan egészségi állapota miatt van akadályoztatva - mondotta Klein. Egy kérdésre jelezte egyúttal: az NSZK kormánya eddig nem fontolgatta, hogy esetleg Willi Stoph miniszterelnökkel is lehetne telefonon beszélni. Minden más szinten azonban a két német állam képviselői kapcsolatot tartanak e kérdésben, ámbátor úgy fest, hogy az NDK álláspontja változatlan. Ez azt jelenti, hogy büntetlenséget igen, automatikus kiutazási lehetőséget nem ígér azoknak az NDK-állampolgároknak, akik hazatérnek. Ez esetben otthon szabályosan folyamodhatnak kiutazási engedélyért. Bonn szerint azonban az NDK rugalmatlansága csak fokozza az emberek áttelepülési vágyát, noha az NSZK is azt látná legszívesebben, ha az emberi jogok, a demokrácia és a gazdasági boldogulás megalapozása nyomán hazájukban maradnának. (folyt.)
1989. szeptember 6., szerda 18:41
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|