|
|
 |
|
 |
Munkásőrök a határon
|
London, 1989. augusztus 25. (BBC, Késő esti panoráma) -
Magyarország szigorúbb őrjáratot rendszeresít az osztrák határ
mentén, ahol az elmúlt időkben keletnémetek ezrei lépték át a
határt, útban Nyugat-Németország felé. A határőrséghez csatlakozik a
munkásőrség is, bár ezek csak a hétvégeken teljesítenek szolgálatot.
Budapesti tudósítónk, Sally Ackroyd jelenti:
A hírt, hogy a munkásőrséget fogják felhasználni a
magyar-osztrák határ őrzésére, olyan hét után jelentették be, amikor
is nagymértékben megnövekedett az Ausztriába átmenekülő keletnémetek
száma. Szombat óta több mint kétezer keletnémet állampolgárnak
sikerült a magyar határon át Ausztriába jutnia.
Bizonyos jelek arra vallanak, hogy a határőrök, akik közül sokan
újoncok, nem tettek meg mindent azért, hogy megállítsák a
határsértőket. A munkásőrségben sok a keményvonalasok száma, és a
szervezet közismerten a kommunista állam törvényeinek betartása
mellett kötelezte el magát. A munkásőrök főleg hétvégeken
csatlakoznak majd a határőrökhöz, amikor van szabadidejük, és a már
meglévő határőregységekkel teljesítenek szolgálatot, nem alakítanak
saját őrséget.
A határőröket aggodalommal tölti el az, hogy egyre több
keletnémet érkezik, óriási csoportokban. Ahelyett, hogy éjszaka
lopakodnának át a határon, világos nappal, erőszakkal nyomulnak át
az ellenőrzőpontokon. A magyar kormány nem akarja tovább növelni a
közte és Kelet-Berlin között már amúgy is létező feszültségeket.
A menekültekkel kapcsolatban azonban alapvetően nem változtatta
meg politikáját. A határőrök számára továbbra is az az utasítás,
hogy ne lőjenek és ne alkalmazzanak erőszakot, hacsak meg nem
támadják őket. Az elfogottakat pedig ezután is csak szóbeli
figyelmeztetésben részesítik, lehetővé téve ezzel számukra, hogy
ismét megpróbálják a tiltott határátlépést.
A munkásőrség feladata lesz az is, hogy szemmel tartsa a
menekültek elhagyott személygépkocsijait, melyeket most a magyarok
fosztogatnak vagy lopnak el. +++
1989. augusztus 25., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|