|
|
 |
|
 |
Interjú Bihari Mihállyal - 2/1. folyt.
|
- Nem értesültem erről a felsorolásról, de meg kell mondjam,
imponáló a névsor vagy imponáló emberek és teljesítményű emberek
közé soroltak be. Azt hiszem, hogy ezeknek az embereknek, akiket
felsoroltak, volt több közös vonásuk, de az egyiket feltétlenül
érdemes megemlíteni: szellemi függetlenségüket és a szellemi
függetlenség a bolsevik párt működésében az egyik legkevésbé
tolerált, legkevésbé elfogadható magatartás és alapállás volt. És
sajnos kiderül, hogy ez a toleranciahiány nemcsak a 20-as, nemcsak a
30-as évek, nemcsak a sztálini időszak bolsevik pártjaira, vagy
nemcsak a magyar Rákosi-időszak vagy későbbi konszolidációs
időszaknak a pártjára jellemző, hanem a 70-es évek végére, sőt a
80-as évek végére is jellemző.
- Azért érdekelne, hogy milyen meggondolások alapján lépett be
1971-ben az MSZMP-be egy olyan liberális gondolkodású fiatal
egyetemi tanár, mint Bihari Mihály. Igaz ugyan, hogy ez a kor vagy
ez az év, ez az esztendő a Kádár-korszak virágkorát jelentette, de
ugyanakkor ennek is mennie kellett, ugyanennek a Kádár-korszaknak az
1956 utáni borzalmait és egyáltalán az egész kommunista mozgalom
60-70 éves múltjának szellemi és véres fizikai tisztogatásait is.
- Tulajdonképpen én ezután kezdtem el igazán intenzívebben
gondolkodni, vizsgálni magát a bolsevizmust, illetve a
szocializmusnak a politikai, hatalmi berendezkedését, bár elég sok
mindenhez hozzájutottam, olyan írásokhoz, amelyekhez az átlag
egyetemi oktató nem jutott hozzá. De azért azt nem felejtjük el,
hogy a 70-es évek legelején és közepén például még 1956 története
vagy 1944-45, az ország szovjet katonai megszállásának a története
teljesen fehér folt volt. (folyt.)
1989. június 4., vasárnap
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|