|
|
|
|
Kezdeményezés az 1780-as címer visszaállítására Pécsett
|
1989. május 22., hétfő - A pécsi címerbizottság az 1780-ban kiadott barokk címer visszaállítását ajánlotta a tanácsnak. A szakértők szerint ugyanis ez a város egyetlen olyan címere, amely jogfolytonosságot és történelmi folyamatosságot is képvisel. Mária Terézia és II. József együttesen adományozta abból az alkalomból, hogy az addig püspöki fennhatóság alatt álló Pécs szabad királyi város lett, s növekedett az önállósága.
Az utóbbi időben több alkalommal, több fórumon szóvá tették a pécsi polgárok a városi címer és zászló ügyét. A jelenlegi címerrel ugyanis elégedetlen a közvélemény. Nem őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette meg a címer főmotívumává. A címerbizottság számításba vett más lehetőségeket, így például régi pécsi pecsétek ábrázolásait és a pécsi püspökök címerképeit is. Ám ezek egyike sem állja a versenyt a barokk címerrel. Az első magyar egyetem régészeti ásatása során előkerült egy szép Anjou-liliomos címer. Ezt pedig azért nem ajánlja a bizottság, mert ha bebizonyosodik, hogy valóban az 1367-ben alapított egyetem címere, akkor annak használatára a Janus Pannonius Tudományegyetem formálhat jogot. A címerbizottság által visszaállításra javasolt barokk címert ötágú korona díszíti, középen a Mecseket szimbolizáló hegycsúcs és a város stilizált képe látható, két oldalán a hűség és a szorgalom allegorikus alakjai állnak. A bizottság javaslatot tett a város zászlajára is. A jelenlegi halványkék színű zászlónak - a mostani címerhez hasonlóan - nincsen hagyománya, helyette a régi kék-sárga színű zászló használatát ajánlják a szakértők. (MTI)
1989. május 21., vasárnap 18:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|