|
|
 |
|
 |
Címerbizottság alakult Pécsett
|
1989. április 14., péntek - Pécs új címerének és zászlajának megformálására szakértői bizottságot hívott életre a városi tanács. A történészekből, levéltárosokból, muzeológusokból, egyetemi oktatókból és városvédőkből alakult bizottságot arra kérte a testület, hogy foglaljon állást a pécsi címerrel és zászlóval kapcsolatban, s adjon javaslatot egy új tanácsrendelet megalkotásához.
A jelenlegi városcímert megszületése óta kritizálta a
közvélemény, idegen szimbólum maradt számára mind a mai napig. Nem
őriz hagyományokat, nem felel meg a heraldikai szabályoknak, az
ábrázolt kalapács és könyv semmitmondó, sematikus. Ráadásul a
tervezője Pécs kétezer éves történelmének legszerencsétlenebb
korszakára, a török hódoltságra utaló félholdas dzsámikupolát tette
meg a címer főmotivumává.
A címerbizottság több megoldási változatot vett fontolóra. Az
egyik lehetőség a Mária Terézia által adományozott barokk címer
visszaállítása, ezt a lehetőséget ajánlotta a tanácsnak az MSZMP
pécsi bizottsága is. A XVIII. századi címer különböző változatai
díszitik ma is a városházát, a polgárok ismerik és kedvelik, ámde ez
sem felel meg igazán a heraldika szabályainak.
Egy címer - köztudottan - annál értékesebb, minél régebbi. A
szakértői bizottság tehát példát keres a város korábbi
évszazadaiban. Állítólag volt egy középkori címer, megpróbálják
felkutatni. Lehetőségként számításba került az 1367-ben alapított
pécsi egyetem vagy valamelyik pécsi püspök címere, továbbá a
régészeti ásatások során napvilágra került heraldikák is.
A címerbizottság úgy foglalt állást, hogy akár valamelyik régi
címer elfogadására, akár új címer megalkotására kerül sor, a tanács
döntését előzze meg széleskörű társadalmi vita. A Janus Pannonius
Múzeum vállalta, hogy kiállításon mutatja be a különféle
címerelőzményeket és a javasolt változatokat. S ha igény van rá,
akkor a lakosság helyi népszavazással döntsön az új pécsi címerről
és zászlóról. (MTI)
1989. április 13., csütörtök 22:19
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|