|
|
 |
|
 |
Horn - visszhang
|
1988. február 28. kedd (MTI) - Egyöntetűen az emberi jogok helyzete miatt Romániának címzett bíráló szavakat emelték ki a hírügynökségek Horn Gyula külügyi államtitkárnak az ENSZ emberi jogok bizottsága genfi tanácskozásán elhangzott felszólalásából. A Reuter jelentése hangsúlyozta, hogy Magyarország most először tett hivatalos panaszt VSZ-szövetségese ellen a magyar kisebbséggel szemben alkalmazott bánásmód miatt. Az AFP úgy fogalmazott, hogy Horn elítélte az emberi jogok romániai megsértését, és kiemelte: Magyarország támogatja azt a svéd kezdeményezést, hogy a romániai helyzet kivizsgálására az ENSZ különmegbízottat nevezzen ki. A UPI is aláhúzta, hogy Magyarország a keleti tömb országai között eddig példátlan kritikával illette a szomszédos Romániát. A dpa-tól átvett jelentésében az APA azt írta, hogy Magyarország hajlandó a romániai vizsgálat finanszírozásához is hozzájárulni.
A Tanjug jelentése szerint Horn egyaránt elítélte az emberi
jogok megsértését Romániában, Palesztinában és Dél-Afrikában, de
megállapította, hogy a külügyi államtitkár számos példát hozott fel
az emberi jogok romániai megsértésére.
Az AP és a Reuter Horn sajtóértekezletéről beszámolva idézte azt
a kijelentését, miszerint Magyarország nem konzultált a
Szovjetunióval, mielőtt az ENSZ emberi jogok bizottságához fordult.
Horn Gyula felszólalását ismertette a nyugat-berlini Sender Freies
Berlin rádióadó is. A párizsi Le Figaro, valamint a Szankei Simbun
című japán lap hétfőn az MTI jelentése alapján részletesen beszámolt
arról, hogy Magyarország csatlakozik az ENSZ menekültügyi
egyezményéhez. +++
1989. február 28., kedd 07:31
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|