|
|
 |
|
 |
Gulabzoi - Perfiljev
|
Barta György, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 21. kedd (MTI-tud.) - Az afganisztáni szükségállapot kihirdetése nem jelent szakítást a nemzeti megbékélés politikájával - mondta kedden Szajed Mohammed Gulabzoi moszkvai afgán nagykövet. A diplomata szerint a jelen körülmények között ez volt az egyetlen járható út a kormány számára; ennek ellenére a kabuli vezetés változatlanul politikai párbeszédre törekszik.
A szovjet külügyminisztérium moszkvai sajtóközpontjában az afgán
nagykövet nyilatkozata után Vagyim Perfiljev a szovjet külügyi
szóvivő első helyettese az alábbiakról tájékoztatta az újságírókat:
Eduard Sevardnadze csütörtökön Irakba érkezik. Ott Szaddám
Huszein elnökkel és Tárik Aziz külügyminiszterrel tárgyal. A fő téma
e megbeszéléseken az Arab(Perzsa)-öbölbeli helyzet lesz. Egy iraki
újságíró kérdése nyomán Perfiljev sajnálkozását fejezte ki amiatt,
hogy Valentyin Zorin szovjet újságíró ,,kritikátlanul átvette és a
nyilvánosság előtt hangoztatta egyes nyugati hírközlő szervek -
Irakra nézve sérelmes - állításait,,. Zorin a múlt hét végén a
szovjet televízió egyik külpolitikai műsorában arról beszélt, hogy
Irakban tömegesen kivégzik a rendszer ellenfeleit. A
tévé-kommentátor szavai nem tükrözik a hivatalos szovjet álláspontot
- hangsúlyozta a szóvivő.
Szovjet álláspont szerint a békés rendezés érdekében meg kellene
szüntetni minden külső fegyverszállítást az afganisztáni belharcok
részvevőinek. Kölcsönösségi alapon a Szovjetunió kész ilyen lépésre,
ám ez nem jelenti azt, hogy - miként a nyugati sajtóban írják -
Moszkva sorsára akarja hagyni Kabult. Ellenkezőleg: továbbra is
minden lehetséges segítséget megad neki.
Perfiljev közölte, hogy a múlt héten Moszkvában jegyzőkönyvet
írtak alá a szovjet-francia kulturális együttműködésről. Ebben
egyebek között előirányozták, hogy a két ország kölcsönösen
kulturális központot nyithat a másik fővárosában. Az erről szóló
szerződést várhatólag Mihail Gorbacsov franciaországi látogatásán
írják alá. +++
1989. február 21., kedd 16:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|