|
|
 |
|
 |
Kiáltó Szó - erdélyi magyar kisebbségi szemle
|
1989. február 17., péntek - Az erdélyi magyar kisebbség körében terjesztett Kiáltó Szó című szemle első számát pénteken mutatták be a hazai és a nemzetközi sajtó képviselőinek Budapesten. A kiadvány létrejöttének körülményeit Ara-Kovács Attila, az Erdélyi Magyar Hírügynökség vezetője, Csoóri Sándor író, Bodor Pál újságíró és Molnár Gusztáv politológus ismertette a lap szerkesztői nevében, ,,akik kénytelenek a névtelenség homályába burkolózni,,.
Rámutattak arra, hogy a Kiáltó Szó megjelenése új szakasz
kezdetét jelenti az erdélyi magyarság II. világháború utáni
történetében. A folyóiratszerű, esszéket, tanulmányokat, politikai
pamfleteket közlő kisebbségi szemle megjelenése jog- és
törvényszerű, kiadásával minden magyar büszkébb lehet nemzetére. A
kiadvány nem akar egyetlen politikai elkötelezettség szószólója
lenni, nem kíván kifejezni csoportérdekeket. Együttműködésre, közös
fellépésre szólít minden tisztességes erdélyi magyart, minden
becsületes román demokratát. Emlékeztettek arra, hogy Erdélyben
korábban már terjesztettek egy hasonló kiadványt. Az Ellenpontok
1981 decemberében jelent meg, s működését 9 szám közreadása után - a
hatalom nyomására - 1983 elején fejezte be. Hangvétele - mint egyik
szerkesztője mondta - agresszívabb, publicisztikusabb volt, mint a
Kiáltó Szóé. A szemlének eddig két száma jelent meg, első példányai
néhány héten belül Magyarországon is olvashatók lesznek. (MTI)
1989. február 17., péntek 17:15
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|