|
|
|
|
Az Akadémia főtitkára nemzetközi tudományos kapcsolatainkról (1. rész)
|
1989. február 16., csütörtök - Magyarország máris késik az 1992-ben létrejövő nyugat-európai integrációhoz való alkalmazkodásban vagy kapcsolódásban. Megkezdődött ugyan a felkészülés az egész világgazdaságot átrendező változások követésére, ám a kihívásra adható válasz még elméletileg sem tisztázott - mondotta Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára Tóth Ildikónak, az MTI munkatársának azzal kapcsolatban, hogy hazánk nemzetközi gazdasági kapcsolatai átalakulóban vannak, és ez jelentősen érinti tudományos és műszaki együttműködési rendszerünket.
- Ön több fórumon is hangoztatta: a nemzetközi tudományos kapcsolatok tervezésének fő szempontja az, hogy Magyarország a kilencvesen években ne sodródjon Európa peremére. Egyetért azzal a sokak által hangoztatott véleménnyel, hogy a veszély elkerülésének egyetlen módja a nyugat-európai kapcsolatok fejlesztése? - Nem értek egyet; az új európai rendhez való alkalmazkodásunkban a nyugat-európai együttműködés szorgalmazása mellett továbbra sem lehet mellékes kérdésként kezelni a kelet-európai, mindekelőtt a szovjet kapcsolatok erősítését. Magyarország ugyanis kettős kötődésű: a KGST tagja, s ugyanakkor komoly kapcsolatokat épített ki a nyugati világ egyes régióival. Leegyszerűsítve ez azt jelenti: hazánk számára a jövőben is létfontosságú lesz a szovjet energia és nyersanyag, viszont műszaki fejlesztésünkben Nyugat-Európa a meghatározó. A szocialista országokkal való kapcsolatainkban - az elkövetkező években - meghatározónak a kétoldalú kapcsolatokat tartom, mert a KGST a jelenlegi formájában válságban van. - A szocialista országok átlagához képest hazánknak kiemelkedőek a tudományos kapcsolatai a nyugati országokkal. Mi várható e téren a továbbiakban? - A kilencvenes évek elején - véleményem szerint - még nem változik a helyzet. A kérdés nem az lesz: kivel szeretnénk együttműködni, hanem az, hogy velünk ki akar kapcsolatba lépni. Jelenlegi előnyünk egyrészt abból a helyzetből származik, hogy sok esetben a nyugati világ számára a magyar ,,hídon,, vezetett és vezet az út a többi a szocialista országhoz. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 22:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|