|
|
|
|
Afgán kormány - nyilatkozat
|
Kabul, 1989. február 15. szerda (TASZSZ) - Az afgán kormány a szovjet csapatok kivonása után kialakult helyzet felelős és józan elemzésére szólított fel szerdán közzétett nyilatkozatában.
A Szovjetunió és Afganisztán a maguk részéről mindent megtettek a genfi egyezmény betartásásáért. Ezzel szemben Pakisztán és az Egyesült Államok nem rejtették véka alá azt a szándékukat, hogy a genfi megállapodást kizárólag a szovjet csapatok kivonásáról kötött megállapodásként értelmezzék. Teljesen figyelmen kívül hagyták az afgán belügyekbe történő be nem avatkozásra vállalt kötelezettségüket. Ezt bizonyítja, hogy a genfi meggállapodás aláírását követő hónapokban jelentősen megnőtt a fegyveres akciók száma. Pakisztáni területen gyarapodott az afgán fegyveres ellenzék kiképzőtáborainak száma, több fegyverraktár, rádióállomás, és egyéb létesítmény működik - mutat rá a dokumentum. A helyzet romlásához vezetett az a nemrég született pakisztáni döntés, amelynek értelmében a pakisztáni egységek közvetlenül is részt vesznek az afgán fegyveresek akkcióiban. Kompetens források szerint a genfi egyezményt a pakisztáni fél eddig 4600 esetben sértette meg. Az Egyesüllt Államok, amely garanciát vállalt a genfi egyezmény betartására, fegyverszállításaival élezte a konfliktust. Washington és Iszlámábád a genfi megállapodás semmibe vételével hátráltatták a megegyezést az egyes afgán erők között. Pakisztán kísérletet tett a különböző ellenzéki erők egységének megteremtésér. Ideiglenes kormány, és egy afgán-pakisztáni konföderáció által szeretnék egyes pakisztáni vezetők bekebelezni Afganisztánt. Az ellenzéki erők konzultatív tanácsa, a sura, amelyben nincs képviselve minden afgán politikai erő, bármilyen döntést hoz is, csak az ellenségeskeskedést szíthatja és nehezíti a politikai rendezést. Döntései nem érvényesek az afgán nép és a kormány számára - szögezi le a nyilatkozat, amely végezetül állást foglalt a Szovjetunióhoz fűződő hagyományos baráti viszony folytatása mellett.+++
1989. február 15., szerda 22:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|