|
|
|
|
Gorbacsov - munkások (1.rész)
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 15. szerda (MTI-TUD) - A szovjet társadalom és a gazdaság, a peresztrojka legégetőbb kérdéseiről folytattak tanácskozást kedden az SZKP KB székházában Mihail Gorbacsov vezetésével a szovjet vezetés és a munkásosztály képviselői. Mihail Gorbacsov az eszmecserén határozottan állást foglalt a szovjetunióbeli többpártrendszer ellen, egyúttal azt hangsúlyozta: véget ért a fecsegés időszaka, most a tetteken a sor.
Szerdán nyilvánosságra hozott beszédében gazdasági kérdések kapcsán a főtitkár kifejtette: megkülönböztetett fontosságot tulajdonít a hatékonyságnövelő anyagi ösztönzésnek, az egyenlősdi szemlélet felszámolásának. Támogatásáról biztosította a kibontakozóban lévő szövetkezeti mozgalmat, amely, mint ahogy azt ő maga is elismerte, magával ragadott nyerészkedésre törekvő, önző embereket is. Gorbacsov ez utóbbiakkal szemben, mint ahogy általában a bűnözéssel szemben, igen határozott adminisztratív fellépést is sürgetett. A főtitkár bejelentette, hogy a szovjet párt vezetése új, nagyszabású gazdasági programot terjeszt az SZKP Központi Bizottságának következő, gazdasági kérdésekkel foglalkozó ülése elé. Mihail Gorbacsov külön foglalkozott a társadalmi közérzetet rontó ellátási kérdésekkel, a lakáshelyzettel is. Közölte az egybegyűltekkel, hogy megkezdődött a szovjet élelmiszeripari és fogyasztási cikkeket előállító iparágak termelési kapacitásának bővítése, ami megítélése szerint kulcsfontosságú a problémák megoldása szempontjából. A tanácskozáson bírálat érte a szovjet sajtót is, amely egyesek megítélése szerint túlságosan előtérbe helyezi a negatívumokat, s kevesebbet foglalkozik a kedvező változásokkal, a jó példával. Gorbacsov osztotta ezeket a nézeteket, s maga is szorgalmazta, hogy a sajtó, a tömegtájékoztatás figyeljen jobban oda a kedvező tapasztalatok átadására. A peresztrojkát fékező tényezőket elemezve úgy vélekedett, hogy főleg a középszinten észrevehető a kivárás, a régi módszerek életben tartása. Reményét fejezte ki, hogy a soron következő választásokon sikerül rátermett, a peresztrojkát odaadóan segítő káderekkel felváltani a régi gárdát. (folyt.)
1989. február 15., szerda 21:04
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|