|
|
|
|
Képviselőcsoport-ülések (1. rész)
|
1989. február 15., szerda - Szerdán megkezdődtek a Parlament soronlévő ülését megelőző megyei képviselőcsoport-ülések. Elsőként Baranya, Borsod és Zala megye képviselői egyeztették álláspontjukat a napirenden lévő kérdésekről.
Baranya képviselői megyéjük közrendjének és közbiztonságának helyzetéről is tájékozódtak Pécsett tartott ülésükön. Mint Gyöngyösi János megyei főkapitány és helyettesei elmondták a képviselőknek, Baranya bűnözési statisztikája a hetvenes évek óta lényegét tekintve változatlan. Rámutattak viszont, hogy az új útlevéltörvény életbe lépése óta elszaporodtak a devizaszerzés céljából elkövetett útlevéllopások, és a valuta feketepiac is megélénkült. Tavaly csaknem százhatvanezer útlevélkérelemmel foglalkoztak az igazgatásrendészeti osztályok, s ebből csupán háromszázat utasítottak el törvényben foglalt kizáró okok - büncselekmények illetve útlevéllel történt visszaélés korábbi elkövetése - miatt. A kiutazó baranyai polgárok közül háromszázötvenen maradtak jogszabályellenesen külföldön. A megye népessége ugyanakkor több mint félezer hazánkba érkezett román állampolgárral gyarapodott. A baranyai képviselőcsoport néhány tagja délután a pécsi Pannonvolán Vállalathoz látogatott, a többségük pedig a Magyar Demokrata Fórum pécs-baranyai szervezetének képviselőivel találkozott, s folytatott eszmecserét az időszerű politikai kérdésekről. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei képviselőcsoport tanácskozásán a sztrájktörvény tervezetére összpontosult az érdeklődés. A felszólalók ezzel kapcsolatban egyetértettek azzal, hogy a törvény ne tartalmazzon egyértelműen tiltó, korlátozó kitételeket. Egyetértéssel fogadták a honatyák azt az alternativát is, hogy amennyiben más egyeztetést szolgáló módszerek nem vezetnek eredményre, mind a szakszervezet, mind a munkavállalók kezdeményezhessék a munkabeszüntetést. Básti János, a Szakszervezetek Borsod Megyei Tanásának vezető titkára amellett emelt szót, hogy a munkabeszüntetés előtt legyen még egy fokozat, amit ő "a sztrájkot kilátásba helyező megbeszélésnek" nevezett. A megye képviselői támogatták ezt az elképzelést is. (folyt.köv.)
1989. február 15., szerda 20:23
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|