|
|
|
|
Washington és Noriega (1.rész)
|
A tábornok marad... 1989. február 15. (MTI-PRESS) - Aki ma bankot alapít Panamában, bizonyára derűlátó. Márpedig a közelmúltban éppen ennek kapcsán került a világlapok hasábjaira ismét a panamai fegyveres erők főparancsnoka, Manuel Antonio Noriega. A "Haza Intézményes Bankja" patetikus elnevezésű pénzintézet majd 16 millió dolláros alaptőkével indult, s központja pár lépésnyire van csak a hadsereg főhadiszállásától. Aligha olyan ember döntése ez, jegyezte meg a Newsweek amerikai hírmagazin, aki éppen "csomagolni készül". Vádak és igéretek Vagyis bármennyire szivesen látnák Noriegát a csatornaországon kívül az amerikaiak, a tábornok nem mutat hajlandóságot a távozásra. A Reagan-kormányzat egyik első számú közellenségének kikiáltott Noriegával így hát a Bush-adminisztrációnak is lesz még dolga. Reagan közép-amerikai külpolitikai kudarcként volt kénytelen elkönyvelni, hogy sem diplomáciával, sem gazdasági nyomással nem sikerült megszabadulnia kényelmetlenné vált szövetségesétől. Pedig Noriegáról minden lehetséges rosszat elmondtak, s tavaly amerikai bíróságok kábítószercsempészet miatt vádat is emeltek ellene. Ha a tábornok amerikai földre lépne, ott azonnal le is tartóztathatnák. De Panama "erős embere" annak fejében sem volt hajlandó lemondani, hogy megigérték neki, ejtik a vádakat, megszüntetik a bűnvádi eljárást. Az új amerikai elnök számára egyébként különösen kényelmetlen lehet, hogy a főparancsnok még mindig biztosan ül székében. Hiszen a Noriega-ellenes kampány során azt is megszellőztették, hogy a tábornok annak idején pótolhatatlan szolgálatokat tett CIA-igazgató korában Bushnak, ő pedig ennek fejében elnézte korrupt manipulációit. Történt is egy kísérlet a washingtoni beiktatás előtt, hogy lezárják végre a kínos Noriega-ügyet. Bush találkozott a Noriega által tavaly leváltott, s azóta illegalitásban élő Eric Arturo Delvalléval. Az Egyesült Államok változatlanul őt ismeri el Panama törvényes államfőjének, s megbuktatására hivatkozva tartja zár alatt a csatornaország amerikai kinnlévőségeit. Delvalle ezek után felajánlotta Noriegának, tárgyaljanak személyesen Panama politikai jövőjéről, ám végül a washingtoni ihletésű diplomáciai akció sem hozott eredményt. (folyt.)
1989. február 15., szerda 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|