|
|
 |
|
 |
A magyar országgyűlés küldöttsége Strasbourgban
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. február 15. szerda (MTI-TUD) - Megkülönböztetett érdeklődéssel várja Európa Parlamentje a magyar országgyűlés képviselőit - így értelmezhető az a program, amelyet Strasbourgban állítottak össze a Szűrös Mátyás vezette küldöttség számára. Az MSZMP KB titkára az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, s a delegáció másik hét tagja - Király Zoltán, Kiss János lelkész, László Ferenc, Márk György, Morvay László, dr.Sütő Kálmán és Tallóssy Frigyes - találkoznak a tizenkét nyugat-európai ország közösségének számos vezetőjével, s az Európa Parlament gazdag politikai palettájának szinte minden árnyalatát megismerhetik a találkozókkal zsúfolt szerdai és csütörtöki napon.
A közvetlen házigazda szerepét a 12 országban választott
testület által a mi parlamentünkkel való kapcsolat tartására is
létrehozott 2. számú kelet-európai csoport tölti be, amelynek elnöke
Paul Staes kedden vacsorát adott a magyar vendégek tiszteletére. A
két kelet-európai csoport - hivatalos nevén ,,delegáció,, -
költségvetését még 1987-ben szavazta mneg az Európa Parlament,
akkor, amikor még nem is volt diplomáciai kapcsolat a közösség és a
KGST országok között, de a tárgyalások már reményt adtak ennek
létrejöttére.
Amikor tavaly nyáron előbb megszületett a KGST és az Európai
Közösség közös nyilatkozata, majd sorra-rendre létrejött a
diplomáciai kapcsolat, megkezdték működésüket a ,,delegációk,,.
(Hasonló csoportok működnek az 518 képviselő sorában, más országok,
országcsoportok törvényhozóival való kapcsolattartás céljából.) Az
első számú kelet-európai csoport Lengyelország, Csehszlovákia és az
NDK törvényhozóival létesített érintkezést, így Strasbourgban
köszöntötték Horst Sindermannt, az NDK Népi Kamarájának elnökét. A
2. számú bizottság költségvetése három országra, Romániára,
Bulgáriára és Magyarországra szólt - de mivel Románia és a közösség
között mindmáig nem jött létre diplomáciai kapcsolat, jelenleg csak
kettőre terjed ki megbizatása: tevékenységének első jelentős
állomása a magyar küldöttséggel való találkozás, amit igen hamar (és
rendhagyó módon) még ebben a hónapban budapesti látogatás követ.
(folyt.)
1989. február 15., szerda 08:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|