Rendszerváltás és az MTI

	MSZMP KB-ülés - francia sajtó (2.rész)
A független baloldali Libération azt írta, hogy ,,48 órával a lengyel miniszterelnök hasonló Le Monde-nyilatkozata után a magyar vezető is széttörte a párt hatalmi monopóliumának tabuját. De miként lengyel elvtársa, Grósz Károly sem kötelezte el magát egy igazi hatalomváltás lehetősége mellett,,. A cikkíró a párttagság és a KISZ elbizonytalanodásával, az alternatív szervezetek egyre erősebb fellépésével és a gazdasági válság mélyülésével magyarázta, hogy a pártvezetés úgy érezte, valamivel vissza kell vennie a kezdeményezést a politikai terepen. ,,A probléma aránylag egyszerű. Gazdasági síkon (a párt) nem tud mit javasolni, legfeljebb arra buzdítani a lakosságot, hogy fogadjon el további áldozatokat; gyorsulniuk kell a gyárbezárásoknak és az elbocsátásoknak. A kezdeményezés megragadásához és a játékmesteri szerep bizonyításához csak egyetlen mezőny maradt - a politika. De a párt itt is aknamezőn mozgott. Az 1956-ra vonatkozó határozat félénk hangja mutatja a nyitás határait.,, A nagy jobboldali lap, a Le Figaro így összegezte véleményét: ,,Negyven évi betiltás után a többpártrendszer hamarosan újra jelentkezik Magyarországon... Ez a látványos határozat elkápráztatna, ha Grósz Károly magyarázatai nem egy nagyon is ellenőrzött politikai pluralizmusra engednének következtetni.,, A hírmagyarázat úgy találta, hogy a KB-ülés nem döntött az 1956 minősítése körüli vitában, de lehetővé tette a politikai válság enyhítését, s ,,a többpártrendszer jóváhagyása látszik a rendkívüli KB-ülés okául szolgáló történelmi vitára adott igazi válasznak,,. A jobboldali Le Quotidien de Paris szintén fenntartásait és óvatosságát hangsúlyozta. ,,Nem az a fontos - írta -, hogy megtűrnek-e a jövőben más pártokat is, hanem az, milyen szerepet játszhatnak majd e pártok a szocialista országok politikai életében.,, Márpedig a kommunista párt vezető szerepe eddig minden szocialista ország politikai életének aranyszabálya volt és erről, valamint a PB döntési monopóliumáról is le kellene tenni az igazi demokrácia érdekében, véli a lap. Kétségbe vonja, hogy Magyarországon és Lengyelországban alapvetően meg tudják változtatni az államélet működését, mert ennek keményen ellenáll majd a kiváltságaiba bezárkózott vezető réteg. Fejtegetései végén a cikkíró mégis oda lyukad ki, hogy ,,nincs kizárva egy újfajta kapcsolat Moszkva és a VSZ országai között, valami olyasféle, mint a Moszkva és Kabul, a Moszkva és Havanna vagy a Moszkva és Hanoi közti új kapcsolat.,, (folyt.) 1989. február 13., hétfő 15:59
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »