|
|
|
|
Németh-Vranitzky - megkezdődtek a tárgyalások
|
Nagycenk, 1989. február 13. hétfő (MTI-TUD) - Németh Miklós miniszterelnök és Franz Vranitzky osztrák kancellár hétfőn délelőtt Nagycenken megkezdte határmenti munkatalálkozóját.
Vranitzky kancellár röviddel tíz óra előtt érkezett a magyar határra, s onnan közvetlenül a kormányfői megbeszélés első színhelyére, a nagycenki Széchenyi-kastélyhoz hajtatott. A kastély parkjának bejáratánál vendéglátója, Németh Miklós üdvözölte a magas rangú látogatót. A két kormányfő és kíséretük ezután a múzeum igazgatójának szakavatott kalauzolásával megtekintette a Széchenyi emlékkiállítást. A reformkor legnagyobb magyarjának szellemi öröksége előtt tisztelegve Németh Miklós és Franz Vranitzky bejegyzésével örökítette meg a látogatás emlékét a múzeum vendégkönyvében. Vranitzky kancellár köszönetét fejezte ki a barátságos fogadtatásért - mint írta - ,,ezen a magyar-osztrák összetartozás szempontjából jelképes helyen,,. Németh Miklós bejegyzése Széchenyi alakját idézve arra emlékeztetett, hogy ,,a reformkor meghatározó szellemi atyjaként Széchenyi utat és irányt mutatott a magyarságnak, mert hidat épített az akkori Európához és a jövőbe,,. A rövid múzeumlátogatás után elkezdődött a magyar és az osztrák kormányfő tárgyalása. Ezen magyar részről jelen volt Kovács László külügyminiszter-helyettes és Nagy János bécsi magyar nagykövet is, osztrák részről pedig Erich Schmidt, a külügyminisztérium politikai igazgatója és Franz Schmid budapesti osztrák nagykövet.+++
1989. február 13., hétfő 12:47
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|