|
|
|
|
NSZK: magyar vezetők 1956-ról - NSZK-sajtóvisszhang (1.rész)
|
Bonn, 1989. február 1. szerda (MTI-TUD) - A Német Kommunista Párt (DKP) lapja, az Unsere Zeit szerdai számában teljes terjedelemben közöli az MTI jelentését Pozsgay Imre államminiszternek, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának rádiónyilatkozatáról.
Az interjút, amelyben a magyar politikus az MSZMP KB munkacsoportjának az 1956-os eseményekkel kapcsolatos eddigi következtetéseit ismertette, a kommunista lap ,,Az utóbbi négy évtized Magyarországon,, címmel közölte. Ilyen terjedelmes magyar politikai nyilatkozat hosszú ideje nem látott napvilágot a lapban. Az Unsere Zeit folyamatosan át kívánja venni a vita többi részvevőjének megnyilatkozásait, így Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának válaszát, illetve interjúját is. A belső pártviták miatt megszakadt kongresszusának február 18-ára kitűzött befejezése előtt álló DKP a hazai és a nemzetközi sajtó érdeklődésétől kísérve igyekszik levonni eljövendő tevékenysége, megújulása szempontjából szükséges következtetéseket a szovjetunióbeli átalakulási politika és általában több kelet-európai szocialista ország reformfolyamataiból. Eközben pontosítva helyzetét és szövetségi politikáját a nyugatnémet társadalomban és tisztázva az eddigiekben különösképpen szoros viszonyát az NDK-hoz és az NSZEP-hez, fontosnak tartja a szovjet és kelet-európai véleménypluralizmus demokratikus kibontakozásának tükröztetését. Ennek része a magyarországi állásfoglalások hiteles ismertetése is. A Westdeutsche Allgemeine Zeitung szerdai vezércikkében szenzációsnak tekinti Pozsgay Imrének azt a kijelentését, amely szerint az 1948-1949-ben átvett vagy az országra rákényszerített szocializmusmodell tévútra vezetett, s így a mostani válságnak is okozója lett. Noha a lap szerint nem csoda, hogy az 1956-os események népfelkelésnek történt nyilvánítása, vagyis a történelem ilyen lényegi átértékelése után szólásra jelentkezett Grósz Károly főtitkár is, ellenvetései - írja - valószinűleg nem elvi elutasítást tükröznek. ,,Fellépése inkább arra irányuló fáradozás, hogy megelőzze a konfliktusok befelé és kifelé egyaránt szükségtelen kiéleződését,,. (folyt.)
1989. február 1., szerda 14:25
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
NSZK: magyar vezetők 1956-ról - sajtóvisszhang (2.rész)
|
- A vita egyáltalán nem esetleges - állapítja meg a Ruhr-vidék ipari és munkás övezetének vezető lapja, az ország legnagyobb példányszámú újságja. - Az események újraértékelése is logikusnak hat. Az akkor körvonalazódott elképzeléseknek a megközelítését lehetővé teszi az, hogy a Szovjetunióban kibontakozott a társadalmi-gazdasági átalakítás programja, s Magyarország helyzete folytán mindig is nagyobb politikai és gazdasági szabadságot élvezett. A Die Welt, a Frankfurter Rundschau és a Stuttgarter Nachrichten szerdán szintén egyöntetűen ismerteti Grósz Károly szavait arról, hogy még nem zárult le az 1956-os események végleges értékelése. Úgy ítélik meg, hogy a ,,népfelkelés vagy ellenforradalom,, kérdésében a magyar pártvezetésben élénk, egyben árnyalt vita kezdődött. Maga Grósz Károly is utalt rá: a pártban a tagság nincs közös nevezőn az akkori fejlemények meghatározását tekintve - idézi a főtitkár szavait a Die Welt. A lap kidomborítja, hogy Grósz Károly felfogásához közel álló módon nyilatkozott Németh Miklós kormányfő is, óva intve attól a szerinte durva hibától, hogy az 1956-os összetett eseményeket egyetlenegy szóval minősítsék. Emellett - a Die Welt kiemelése szerint - ugyancsak figyelmeztetett az érzelmi kitörések és a testvérviszály veszélyére. A Frankfurter Rundschau a pártvezetésen e kérdésben megmutatkozó szembenállásról tudósítva mindamellett felhívja a figyelmet Grósz Károlynak arra a kijelentésére, hogy új ismeretek birtokában természetszerűleg új módon lehet majd értékelni az 1956-os októberi-novemberi eseményeket. Ez azért fontos, mivel Grósz Károly most kifejtette: én még eddig nem találtam ilyen okmányokat, de talán Pozsgay Imre rendelkezik velük.+++
1989. február 1., szerda 14:30
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|