|
|
|
|
Párizsi vélemény a kormányátalakításról
|
München, 1989. április 26. (SZER, Magyar Híradó) - A ma bejelentett kormányátalakítási tervekről Kende Péter, Párizsban élő magyar szociológus véleményét hallják: - A változtatási tervek véleményem szerint a jelenlegi kormány tekintélyvesztésével függnek össze, és a kiszemelt új személyek nyilvánvalóan úgy vannak kiválogatva, hogy azok-egy bizonyos járulékos presztízst hozzanak a jelenlegi kormánynak. Sőt, a változással kapcsolatban emlékezni kell arra a nemrégiben elhangzott ellenzéki javaslatra, amely szerint a jelenlegi kormányt az új választások kiírásáig egy szakember-kormánnyal kell fölváltani. Ezt az indítványt a Szabad Demokraták Szövetsége tette. Mármost ennek az elképzelésnek a legfőbb akadálya az, hogy Magyarországon aránylag kevés olyan szakértő van a porondon, aki valamilyen módon ne tartoznék a hatalomhoz, ne tartoznék abba a rétegbe, amelyet nyugati szakkifejezéssel establishmentnek szoktak nevezni. Elég nehéz olyan személyiségeket találni, akik értenek is a dolgokhoz és függetleneknek mondhatók. Az establishment közé tartozó szakemberekhez tartozik Horn Gyula is, aki jó nevű külpolitikus, de köztudomásúlag tagja az MSZMP Központi Bizottságának, sőt úgy hírlik, hogy ezen belül ambíciói is vannak, messzemenő ambíciói. A kommunista pártnak ő a reformszárnyához tartozik, így például tagja volt annak a történelmi bizottságnak, amely 1956 jelentőségét újraértékelte. Kívülről nagyon nehéz megítélni, hogy a magyar külpolitikában bekövetkezett változások milyen személyekhez kapcsolódnak. Az kétségtelen, hogy Horn Gyula a magyar külügyi apparátusban egyike volt azoknak, akik egy önállóbb magyar külpolitikai vonalat szorgalmaztak, de ebben azért nem állt egyedül. A 80-as évek közepén a Brezsnyev-korszak vége felé a szovjet külpolitika teljes lerobbanása és lejáratódása idején a magyar államvezetők egy része is fölfedezte, hogy a magyar külpolitika négy évtizede túlságos szolgaisággal igazodott a mindenkori szovjet vonalhoz. Magyarország Rákosi és Kádár alatt a szovjet blokk legönállótlanabb csatlósa volt, és saját nemzeti szempontjait - egy-két gazdasági érdek kivételével - úgyszólván még említeni se merte. Ezzel a vonallal szakított a Kádár alatt felnőtt fiatalabb külpolitikus nemzedék, amelyhez Horn Gyula is tartozik. Például Horn Gyula tavaly azzal tűnt föl, hogy egy nagyon bátor hangú jelentést írt arról, hogy le kell állítani a bős-nagymarosi vízlépcső építését, mert az semmiképpen nem szolgálja Magyarország közelebbi és távolabbi érdekeit. De ismétlem, nagyon nehéz megítélni, hogy egy külpolitikai csapaton belül, amely Magyarország külügyeit intézi, s tulajdonképpen mit lehet egyik vagy másik személynek tulajdonítani. Mindamellett abban kell reménykedni, hogy egy ilyen változás nem egészen véletlenül történik, és Horn Gyula személyével talán meg fog erősödni az az irányzat, amely Magyarországnak Európán belül egy új, sajátos, önállóbb státust akar létrehozni. +++
1989. április 26., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|