|
|
|
|
A Társadalmi Szemle külön számához
|
(Gordon Tamás) München, 1989. február 16. (SZER, Világhíradó) - Ritkán fordul elő Magyarországon, hogy a pártdokumentum bestseller legyen. A Társadalmi Szemle külön száma valószínűleg az lesz. A folyóirat teljes terjedelmében közli a Pozsgay Imre felügyelete alatt dolgozó történelmi albizottság jelentését arról, amit röviden így foglalhatunk össze: Milyen folyamatok következménye a mai magyarországi válság? Nem áll rendelkezésünkre a Társadalmi Szemle teljes anyaga, csak annyit ismerünk belőle, amennyit a Kossuth Rádió lapszemléje kivonatolt, de már ez is bőségesen elegendő ahhoz, hogy megállapíthassuk: érthető, hogy a KB ezt a tanulmányt nem tekinti saját állásfoglalásának. A dokumentum kíméletlen bírálatát adja az elmúlt több mint négy évtized politikájának. Mégis kénytelenek vagyunk kettős mércével mérni. Mint pártdokumentum, páratlanul alkalmas lehet arra, hogy a párt ez alapján szakítson múltjával, de figyelmeztetnünk kell, ez a belső értékelés nem helyettesítheti a társadalom azon rétegeinek, mozgalmainak az elemzését, amelyek a párttól függetlenek, amelyek sohasem vállaltak közösséget annak politikájával. A problematikusabb részek közül csak egyet-kettőt szeretnék kiemelni. Bizonyításra vár az az állítás, miszerint a háború után Magyarországon a kommunista modell a történelem által feltett több fontos kérdésre választ adott. Azt hiszem, az ország újjáépítését a kommunisták nélkül is elvégezték volna. A Kádár-korszak fridzsider-szocializmusát is pozitívabban értékeli a bizottság, és nem ejt szót a rövid életű konszenzus prostituáló hatásáról, az értelmiség egy részének máig ható lelki sérüléséről. A kompromitálódott társadalom súlyos árat fizetett. A Társadalmi Szemlében megjelent dokumentum teljes szövegével természetesen majd részletesen is foglalkozunk. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|