Rendszerváltás és az MTI

	Ellenzéki szervezetek a KB-határozatról
München, 1989. február 13. (SZER, Világhíradó) - A KB ülésről négy ellenzéki szervezet képviselőit Kasza László kérdezte: - Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak? - Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is, akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem történt semmi. A párt - ahogy azt már előbb, szerencsére a Hitelben megírtam - be akar bújni a többpártrendszer meghirdetése mögé, de közben ellenségről és hangulatkeltésről beszél. Ez nagyon szomorú. - És most Kőszeg Ferenc, a Szabad Demokraták Szövetsége ügyvivői testületének tagja válaszol. - Amit a központi vezetésünk most kimondott, az jelentős dolog, mert elvben elfogadták a többpártrendszer létét, de nem tartalmaz a határozat szövege korlátozást, hogy milyen legyen az a többpártrendszer. Nagyon fontos az, hogy végülis elfogadták Pozsgay értékelését ötvenhatról. De ez most már nekünk kevés. Mi ötvenhatot mindig is, és a jövőben is forradalomnak, nemzeti szabadságharcnak tartjuk. Az gondoljuk azonban, hogy lemondtak arról, hogy kizárólagosan ellenforradalomnak tekintsék, és elfogadták amit Pozsgay mondott: hogy népfelkelés történt. Ez az ideológiája, a hivatalos ideológiája lehet egy olyan korszaknak, amelyben a párt a helyzet-, az ország állapotának tárgyalásos rendezésére törekszik. Valamilyen kiegyezésnek az ideológiája lehet ez a népfelkelés. - Most Bereczky Vilmostól, a Független Kisgazdapárt külügyi szóvivőjétől kérdezem, hogy mi a véleménye neki és pártjának a KB üléséről, és az utána közzétett közleményekről? - Körülbelül ezt vártuk. A dokumentumokat még tanulmányozzuk. Úgy gondolom, hogy az MSZMP Központi Bizottság döntése nem végeredmény. Inkábbb egy közbeeső kompromisszum a pártszakadás megelőzésére és az időhúzásra. Történelmileg fontos körülménynek érzem viszont a többpártrendszer elismerését. Aggasztó körülmény, hogy Grósz főtitkár a távoli jövőbe helyezi azt a mi a realitás, és úgy tűnik beszédéből, mintha még nem léteznének más pártok. Az időhúzás az egyéb veszélyein kívül a jelenlegi helyzetben történelmi lehetőségek eljátszásához is vezethet. Kíváncsian várom, milyen lesz a végrehajtás. Például: jelentkeznek a szokásos manipulációs kísérleteik a választási törvény megalkotásánál? Ugyanis a Kisgazdapárt a választásokon való jó eredményt tartja az egyik legfontosabb célkitűzésének, hiszen az ország politikájába csak ezúton nyerhet beleszólást. Mi továbbra is bízunk abban, hogy létrejön egy történelmi kompromisszum a résztvevők között, mely képes a szakadékból kihúzni az országot. - Most ugyanez a kérdés Fodor Gáborhoz, a Fidesz vezetőségének tagjához. - Először is azzal kell kezdenem, hogy mi örömteli benne. Örömteli az benne, hogy a Központi Bizottság, illetve az MSZMP többpártrendszerről beszél. Ez örömteli. A többi viszont már kevésbé örömteli. Nem örömteli az, amit Grósz Károly mondott interjújában, méghozzá azok a kitételek, amikor arra célzott, hogy ezt a többpártrendszert ők továbbra is úgy képzelik el, hogy csak olyan pártok jöhetnek létre, illetve versenyezhetnek a politikai pluralizmus mezején, amelyek elismerik a szocializmust, illetve a szocializmus talaján állnak. Ez a mi véleményünk szerint elfogadhatatlan, sőt egyenesen elképzelhetetlen. A másik, amit ő említett az alkotmányossággal kapcsolatban. Ő ezt úgy képzeli el, hogy a pártok létrejönnek, elfogadják az alkotmányt, az alkotmányban pedig - az új alkotmányban is - benne lesz egy ilyen kitétel a szocializmusról, szintén elképzelhetetlen. Egészen megdöbbentő az a kép, ami kirajzolódik a Grósz-beszédből a leendő alkotmányról. Számunkra ez megintcsak elfogadhatatlan, és egészen veszélyes tendenciákat sejtet. Ezen kívül a harmadik elem, ami szerintem megdöbbentő itt, az az, hogy Pozsgay Imre véleményét a népfelkelés, az ötvenhatos események, az 1956-os forradalommal kapcsolatban - tehát a népfelkelést - végeredményben egyéni véleménnyé fokozták le. +++ 1989. február 13., hétfő
Vissza » A hírhez kapcsolódik »