|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Magyar politikai fejlemények
|
![](../img/spacer.gif)
Washington, 1989. január 27. (Amerika Hangja, Esti híradó) - A legtöbb kelet-európai országban politikai és gazdasági reformok bevezetése van folyamatban, és ezek között élenjár Magyarország. Néhány héttel ezelőtt a magyar Országgyűlés törvényjavaslatokat hagyott jóvá politikai, társadalmi szervezetek és szakszervezetek alakításáról, egyben jóváhagyta a gyülekezési és tüntetési jogot. A törvények még nem intézkednek az említett szervezetek hivatalos bejegyzéséről és működéséről. Erre augusztusban kerül sor. A törvények előírják azonban, hogy az új csoportok nem veszélyeztethetik Magyarország nemzetbiztonságát. A kommunista hatóságok viszont fenntartják a jogot, hogy eldöntsék, fennáll-e ilyen veszély. Magyarországon ezért sokan joggal teszik fel a kérdést, jelentenek-e valami újat ezek a törvények. A szakértők, nem is beszélve az utca emberéről, óvatosan fogadják a hatóságok lépéseit. Ennek egyszerű oka pedig az, hogy Magyarország kommunista urai nem azért lazítanak a gyeplőn, mert nagyszerűnek tartják a többpártrendszert, hanem mert kénytelenek változtatásokat eszközölni. Az új törvények a kormányzat pragmatikus gesztusának is tekinthetők, hogy valamiképpen orvosolják az ország egyre mélyülő gazdasági válságát. Magyarországon alacsony a termelékenység, és az ország külföldi adóssága 13 milliárd 400 millió dollár körül van, ami hatalmas összeg egy 10,5 millió lakosú országnak. A bevezetett gazdasági reformokat, tehát az ártámogatás leépítését, a veszteséges vállalatok bezárását vagy az áremeléseket nem kísérte figyelemreméltó politikai liberalizálás. A közvélemény ezért nem is nagyon lelkesedett értük. Két héttel ezelőtt a kormány ismét hallatta hangját. Átlagban 24 százalékkal felemelte az élelmiszerárakat és 90 százalékkal a közlekedési költségeket. Pozsgay Imre államminisztert liberálisnak tartják a magyar kommunista vezetésben, és lehetséges, hogy egy szép napon ő lesz majd az óvatos politikát követő Grósz Károly utóda. Munkatársunknak Budapesten kijelentette: a kormány rájött, hogy a gazdasági változásokat politikai változásoknak kell kísérniök, bár egyes megfigyelők úgy vélik, az említett új törvények nem elég mélyrehatóak. Pozsgay azzal érvel, hogy ezek a lehető legmesszebbre mennek az új pártok megalakítása kérdésében, tekintetbe véve a túlfűtött politikai légkört. Úgy véli, hogy a kormány középutas álláspontot foglal el ebben a kérdésben. Ha nem ezt az utat választotta volna, nagyobb viták lennének és nagyobb volna a párt javaslatok ellenzéke. Hozzátette: így tehát sokkal élesebb vitának lettünk volna tanúi ebben a kérdésben, a reformellenes elemeknek nem lenne ilyen gyenge hangjuk az Országgyűlésben. Pozsgay végül annak a nézetének adott hangot, hogy a kommunista párt elkötelezte magát a liberalizálás mellett, és követni fogja a szervezkedési és gyülekezési törvény előírásait. Az Egyesült Államok keleti partvidékén, Connecticut állam egyetemén tanít politológiát Tőkés Rudolf, aki rámutatott, hogy az elfogadott törvények ellenére a hatalom még mindig a kommunista párt kezében van. Tőkés kifejtette: amíg a kommunista párt vétójoggal rendelkezik a kulcsfontosságú gazdasági kérdésekben, a külpolitikában és a honvédelemben, addig eltűri majd az úgynevezett ellenzéki pártok működését. Magyarországon már ma is működnek ellenzékinek tűnő szervezetek, közöttük a Demokrata Fórum, a Kisgazdapárt és a Szabad Demokraták Szövetsége. Tőkés professzor szerint az új törvények szétforgácsolhatják és gyengíthetik az ellenzéket. A kommunista párt érdeke, hogy minél több kis ellenzéki párt legyen, amelyek atomelemei a széles, de nem egybeforrott ellenzéknek. Briliáns trükk, mert azt a látszatot kelti, hogy többpártrendszer van, de ténylegesen ez csak ravaszul irányított, tág értelemben vett pluralizmus, nem igazi többpártrendszer. Ha a kommunista hatóságok engedélyeznek bizonyos fokú igazi politikai liberalizálást, a magyar nép nyilván készen áll az alkalom megragadására és szervezetek létrehozására. Ezek között vannak az új szakszervezetek képviselői, akik most lehetőséget látnak arra, hogy elszakadjanak a kommunista irányítás alatt álló szakszervezeti szövetségtől. Amerikai szakszervezeti vezetők becslése szerint az elmúlt évben több mint 150 ezer tag lépett ki Magyarországon az állami irányítás alatt álló szakszervezetekből. +++
1989. január 27., péntek
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|