Rendszerváltás és az MTI

	Interjú Für Lajossal
London, 1989. január 5. (BBC, Panoráma) - A Magyar Demokrata Fórum javaslatáról beszél munkatársunk, Siklós István dr. Für Lajossal, a Fórum elnökségének tagjával: - Londonba az a hír érkezett, hogy a Magyar Demokrata Fórum az Erdélyből, Romániából menekülők számára egy menekülttábor felállítását kérte ezen a héten, dr. Für Lajos a Magyar Demokrata Fórum elnökségének tagja. Miért határozta el magát a Demokrata Fórum ennek a kérésnek a megtételére? - A Demokrata Fórumhoz már hetekkel ezelőtt több felöl, különösen az ország keleti részeiből, ott működő helyi csoportjainktól érkeztek jelzések arra vonatkozóan, hogy az Erdélyből illegálisan átjövő menekülteknek egy részét, felét, harmadát - lehet hogy túlzások is vannak ebben - visszaküldik. Nyilvánvaló, hogy a visszatoloncoltakkal odaát a román hatóságok a legbrutálisabb módon járnak el, mint ahogy erről is vannak mindenféle híreink. Miután ez az eljárás több embert, több Erdélyből hozzánk menekülő embernek a sorsát teheti véglegesen tönkre, és olyan embereket is visszatoloncolnak, akik arra semmiképpen sem lennének érdemesek, ezért arra az elhatározásra jutott a Magyar Demokrata Fórum, hogy egy menekülttábor felállítását kell kérni. Tudniillik mi volt most a gyakorlat eddig? A helyi határőr hatóságok ott azon a határrészen, amelyik Magyarországot Romániával köti össze, az átmenekülőket, illegálisan átjövőket rövid kihallgatás után minősítették. Vagy olyannak, akinek a bejövetele indokolt, vagy olyanná minősítette, akinek nem indokolt, vagy pedig éppenséggel büntetett előéletű, vagy más egyéb problémák merülhettek fel körülötte. Mi tudjuk azt, hogy Erdélyből valóban érkeznek büntetett előéletű emberek is, sőt küldtek is hozzánk olyanokat az illetékes román hatóságok - különösen a belügyi hatóságok -, akinek egészen más a feladata, mintsem az, hogy itt emberibb életet éljenek. Ezért indokoltnak tartjuk azt is, hogy valamiféle szűrőt kell felállítani a határon. Semmiképpen sem ezt az módszert, amit eddig alkalmazott a határőr hatóság, illetve az illetékes belügyi hatóságok. Ezért mi úgy láttuk, hogy fel kellene állítani egy olyan menekülttábort, ahol mindenkit befogadnának, aki átjön Erdélyből Magyarországra, és ebben a menekülttáborban a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően egy szűrőállomást állítanak fel, és ez a szűrőállomás nem egy fél óra vagy percek alatt, de egy hosszabb vizsgálat eredményeként tud dönteni abban, hogy mi legyen a hozzánk menekültekkel. - Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a BBC-nek adott interjújában korábban azt mondotta, hogy egy ilyen menekülttábor felállítását a kormány fontolóra vette, de vannak hátrányai is. Vagyis korlátozza például az átmenekülök mozgásszabadságát. Ezeket a hátrányokat nem veszi tekintetbe a Demokrata Fórum? - Ezek a hátrányok kétségkívül fennállnak. De még mindig jobb egy ilyen átmeneti hátrány, két-három hetes - mert általában ez a nemzetközi gyakorlat Ausztriában is, tudomásunk szerint 2-3 hétig Traiskirchenben egy ilyen szűrőállomáson mennek át a Magyarországról odamenekülők - mindig jobb annál, mintsem hogy valakit teljesen oktalanul, ártatlanul visszadobjanak a határon, és ott a román hatóságok több évre börtönbe csukják, vagy brutális módon megverjék, úgy járjanak el vele, ahogy ez rendszerint történni szokott a visszatoloncoltaknak azzal a részével, akik valóban ártatlanul érkeztek, és valóban a romániai terror elől menekültek Magyarországra. De azért sem akarják ezt, mert - nyilván, gondolom én - hogy mit szólna esetleg hozzá a magyar közvélemény, hogy miért kell magyarokat Magyarországon menekülttáborokba rakni. De hát a valóság az, hogy sajnos az átjövök egy részénél valóban merülhetnek fel olyan dolgok, amik miatt nem lehet befogadni őket. - A határőrség főparancsnoka, Székely János vezérezredes azt mondotta, hogy az elmúlt évben, tehát 1988-ban több, mint 1400 azoknak a száma, akiket visszaküldték. Valós adat ez, vagy nem? - Az Ő adata azt jelenti, hogy körülbelül a 14 ezer átmenekülőnek az egy tizedét. Más források azt mondják, legalábbis hozzánk olyan jelentések vagy tájékoztatások érkeztek, amely szerint egyharmada az áttelepülőknek visszatoloncoltatik. Nem tudom eldönteni, mert hiszen pontos adatok nincsenek a birtokunkban, nem tudom megítélni, hogy a határőrség parancsnokának a számadata valóban a reális adatokat mutatja-e. Akárha csak kis százalékról is van szó, tehát 1400 ember, és ha abból 700, vagy csak 400 is az, akit ártatlanul löktek vissza, és szenvedett el életre szóló sérelmeket, akkor is már súlyos hibát követtünk el a magyarokkal szemben emberileg is. - Milyen a helyzet jelen pillanatban, mennyi a menekülők száma most? - Sajnos nem csökken. A jelzések szerint ugyanolyan mértékű, mint az elmúlt évben. Az volt legalábbis az elgondolás vagy remény, vagy nem is tudom micsoda, hogy csökkenni fog. Nem csökken, ami azt jelenti, hogy az odaáti viszonyok egyáltalán nem javulnak, sőt szinte hónapról-hónapra romlanak. Persze emögött van egy menekülési hisztéria is - gondolom én - tömeglélektanai hatás is működik itt, amelyik nem csökkenti az átmenekülök számát. - Londonba olyan hírek érkeztek, hogy sokakat megtámadtak határőrök, illetve le is lőnek embereket a román határ oldalán. - Egészen pontos információim vannak, nem kívánom megnevezni az illetőt, aki a Magyar Demokrata Fórum egyik szervezője vidéken, ő járt a nagyváradi kórházban, orvos, és a nagyváradi kórház sebészeti osztályán számos lőtt sebű beteget látott, akiket a határon lőttek meg. Tehát nyilván a hír teljesen hiteles és igaz. - És halálos áldozatok is vannak? - Bizonyára vannak, ezeknek a számát azonban nem ismerjük. Csak hát olyan hírek terjedtek el most ősszel, tél felé, hogy a természet levetvén nyári öltözetét, a pusztán maradt mezőkön nem egy helyen kukoricaföldeken halottakat találtak. - Lát-e a Demokrata Fórum, vagy Für Lajos személy szerint valamilyen megoldást a közeljövőben erre a súlyos problémára? - Azt hiszem, hogy nincsen megoldás erre a súlyos gondra, a magyar kormányzatnak ezt már többször felvetettük. Sokkal keményebben, igen határozottan kellene viselkedni Romániával szemben. Sajnos még mindig nem jutott el oda, hogy a humanitárius és kisebbségi ügyekben olyan eszközökhöz nyúljon, amely például a Romániával kötött szerződések azonnali felbontására jutnának, mert ezáltal mindenképpen meg lehetne próbálni még, legalábbis egy eszköz lenne arra, hogy a román eljárást, a román hatalmat, ezt a diktatúrát jobb belátásra bírnánk. +++ 1989. január 5., csütörtök
Vissza » A hírhez kapcsolódik »