|
|
|
|
- A hajléktalanok helyzete Budapesten - 2. folyt.
|
Egyre inkább úgy tűnik, hogy Magyarország és Budapest egy átmeneti szállásává, lakhelyévé válik ezeknek az embereknek. Én azt hiszem, hogy itt a felelősség közös. Méghozzá nemcsak a kormánnyal közös felelősség, hanem ebben nemzetközi szervezeteknek is részt kell venni, hogy megoldást találjunk.
- A főpolgármester elérte: csak fokozatosan, három nap alatt zárják be végleg a várókat. Hajnalban aztán a peron egyes felszabadított területein elkezdték a fertőtlenítést, de a vasutasok türelme ekkora már elfogyott. Baranyi Imre állomásfőnök bejelentette: minden dolgozójuk a helyén marad, de amíg nem szállítják el a hajléktalanokat, nem hajlandóak dolgozni. Több órán át vesztegelt emiatt a Dráva-expressz, három órás késéssel indult az Baranya-expressz, mivel csak a rendőri biztosítás megérkeztekor vették fel újra a munkát.
Mielőtt bárki is a sztrájkoló vasutasok ellen hangolódna néhány tény: a Keletiben a lehetetlen körülmények miatt már áthelyezték a nemzetközi jegypénztárt. Egy helyiséget nyitottak a pályaudvari misszió számára. Az utóbbi két napban 70 itt éjszakázó pénztelen románnak fizették ki vonatjegyét a határig. A Madridi úton felállított szükségszállás bérleti díjának több mint 75 százalékát a MÁV vállalta magára, és felajánlottak több tucat munkahelyet is a hajléktalanok számára. Munkalehetőséget ajánlott a Közterületfenntartó Vállalat is: a hóeltakarításnál látnák szívesen a munkanélküli csöveseket. Hó azonban még nincs, csak megoldatlan probléma. +++
1990. november 1., csütörtök
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|