|
|
|
|
Tanácskozás a hajléktalanság megelőzéséről
|
1990. augusztus 11., szombat - Kétnapos tanácskozás
kezdődött szombaton a budaörsi hajléktalanok rehabilitációs
otthonában a hajléktalanok helyzetéről, a megelőzés lehetőségeiről.
A Szociális Munkások Egyesületének szervezésében megtartott eseményről Havasiné Váradi Anna, az egyesület vezetőségi tagja az MTI munkatársának elmondotta: igen sürgető, hogy mihamarabb megoldást találjanak a társadalmi differenciálódás során lecsúszott emberek gondjainak megoldására. A növekvő munkanélküliség, az ország gazdasági helyzete, és az egyéni tragédiák következtében mind többen szorulnak segítségre, számuk azonban még hozzávetőleg sem ismeretes. Márcsak azért sem, mert potenciális hajléktalannak kell tekinteni a munkásszállásokon, az albérletben élőket, sőt a privatizáció is előrevetíti annak árnyékát, hogy bárki földönfutóvá válhat. Ha ilyenkor hiányzik a családi háttér és az állam sem nyújt segítséget, az egyén képtelen megbirkózni a problémákkal. Ugyanakkor a társadalomban egyre gyakrabban találkozni olyan nézetekkel miszerint: aki szegény, magának köszönheti.
A Szociális Munkások Egyesülete úgy véli, a jövőben a megelőzésnek kell nagyobb hangsúlyt kapnia, mert a lecsúszásban lévők átmeneti támogatása még mindig olcsóbb, mint a már hajléktalanná vált, teljesen elszegényedett emberek eltartása. Ennek érdekében fontos lenne a rehabilitációs otthonok országos hálózatának kialakítása.
Az új, rövidesen létrejövő önkormányzatok - mint az a tanácskozáson elhangzott - például a kezelésükbe kerülő lakások egyrészének e célra történő tartalékolásával sokat tehetnének a bajba jutottak megsegítéséért. Ugyancsak helyi feladat a melegedők, menhelyek, átmeneti szállások kialakítása, a karitatív tevékenység felkarolása, a segíteni szándékozó, jobb módúak adakozásának megszervezése. (MTI)
1990. augusztus 11., szombat 11:48
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|