|
|
|
|
Palmer Magyarországról
|
Heltai András, az MTi tudósítója jelenti:
Washington, 1989. április 26. szerda (MTI- tud) - Mark Palmer, az Egyesült Államok budapesti nagykövete meggyőző gazdasági hírverést folytatott Magyarország mellett szerdán este az amerikai televízióban. Palmer Washingtonban nyilatkozott a PBS-nek, a magas színvonaláról ismert országos közművelődési TV-hálózatnak, amely szerdán Jeffrey Kayenek a magyar gazdasági helyzetről készült hosszú budapesti riportját sugározta.
A nagykövet, aki többek között George Bush elnök budapesti látogatásának lehetőségéről tárgyalt Washingtonban, nyilatkozatában kijelentette: az Egyesült Államok (amint Lengyelország esetében) elsősorban gazdaságilag segítheti a magyar átalakulást: piacának a magyar áruk előtti megnyitásával, állami biztosítékokkal a magyarországi amerikai beruházóknak (a kérdés hamarosan a törvényhozás elé kerül - a tud. megj.) és a Világbank, a Nemzetközi Valutaalap révén folyósított beruházási hitelekkel. Két éve csak hat, jelenleg már 40 amerikai cégnek van képviselete Magyarországon s a termelő vállalatok virágzanak. E cégek - mert nyereségesek - sokkal jobban fizetnek, mint a magyar vállalatok s egyúttal példát adnak: a szervezettség nagyobb keresetet jelent. Palmer nem tagadta, hogy az amerikai cégek is megtalálják számításukat, hiszen a munkaerő számukra így is olcsó és kitűnően képzett. E körülmények, s a tény, hogy Magyarország az 1992-re kialakuló európai Közös Piac közvetlen szomszédságában fekszik (s ahol éppen most távolítják el fizikailag is a ,,vasfüggönyt,,) vonzóvá teszik az országot az amerikai beruházóknak és a kereskedőknek egyaránt. A szovjet vezetés támogatja a magyarokat politikai és gazdasági reformjaikban, amelyekkel élen járnak Kelet-Európában, - mondotta az amerikai nagykövet. Véleménye szerint a reformok sorsa végső soron a lakosság támogatásán múlik: szóban szinte mindenki egyetért a változásokkal, de ha azok egyéni sorsokat, üzemeket érintenek, nagy az ellenállás. Magyarország csak saját erejéből emelkedhet fel s ha él lehetőségeivel, népének tehetségével, olyan robbanásszerűen is fejlődhet, mint Spanyolország, vagy Dél-Korea. Ha nem, akkor hosszú politikai-gazdasági stagnálás következik - vélte a diplomata, aki beruházásokra, kereskedelemre hívta fel az amerikai üzletembereket.+++
1989. április 26., szerda 07:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|