|
|
|
|
1956 - szovjet televízió
|
Dorogi Sándor, az MTI tudósítója jelenti:
Moszkva, 1989. február 9. csütörtök (MTI-TUD.) - A szovjet tömegtájékoztatásban elsőként csütörtök este a Vremja című tévéhíradó foglalkozott részletesebben az 1956-os események megítélése körül kibontakozott magyarországi vitával. A tudósítás, amely egyúttal képet adott a jelenlegi magyarországi helyzetről is, kiemelte, hogy az MSZMP KB pénteki ülését megelőző napokban a téma a magyar közvélemény érdeklődésének homlokterébe került.
A beszámoló utalt arra, hogy Pozsgay Imre államminiszter, az MSZMP PB tagja rádiónyilatkozatában - a történelmi albizottság kutatásaira hivatkozva - az 1956-os magyarországi eseményeket népfelkelésként jellemezte. Ez a kijelentés a tudósítás szerint váratlan volt. Grósz Károly főtitkár, Németh Miklós miniszterelnök és más vezetők ezután érvekkel alátámasztva utasították vissza a történelmi tények effajta értelmezését, s azt, hogy ezeket a messzemenő következtetéseket egy ember vonta le és tette közzé a Központi Bizottság helyett, mondotta a tudósító. A vitával összefüggésben a riporter idézte az egyik budapesti kerület pártszervezetének véleményét, amely szerint nem szabad összekeverni a tömegek törekvését és az ellenforradalmárok fehér terrorba hajló cselekedeteit. A szovjet tévé budapesti tudósítója elmondta: Magyarországon aggasztja az embereket, hogy a jelenlegi politikai helyzet és a vezetők közötti nézeteltérés növekvő társadalmi feszültségek közepette alakult ki. - Áremelésekkel, a munkahelyek csökkentésével, a fogyasztás visszafogásával nem lehet megoldani a magyar gazdaság és a társadalom minden gondját - hangzott el a riportban, utalva arra, hogy ez a gondolat hatotta át a fővárosban megtartott szakszervezeti nagygyűlést is. Ezen Nagy Sándor, a SZOT főtitkára határozottan leszögezte: a szakszervezetek a dolgozók anyagi terheinek csökkentéséért lépnek fel. +++
1989. február 9., csütörtök 21:06
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|