|
|
|
|
Megépüljön-e, hol legyen az egri versenyuszoda?
|
1989 január 14., szombat - Szombaton vitára hivta az egri lakosokat a Magyar Demokrata Fórum helyi csoportja egy, a város közvéleményét igencsak foglalkoztató témában: megépüljön-e, hol legyen az egri fedett versenyuszoda? Mintegy kétszáz résztvevő előtt, a Neumann János Szakközépiskolában, felkért előadók ismertették a beruházás előtörténetét, a helyszin kiválasztásának érveit, a város vízellátásának helyzetét és a gyógyforrásokban rejlő idegenforgalmi, gazdasági lehetőségeket. Tájékoztatót tartott a városi tanács elnökhelyettese, a vízmű vállalat főmérnöke, a térségben kutatásokat végző geológus és orvos is.
A fürdő kultúrájáról és egykor úszósportjáról is méltán híres városban az első, ma is működő uszodát 1923-ban építették. A 60-as években épült a következő, a 33 méteres medencéjű fedett uszoda, amelyet néhány esztendeig tartó működés után életveszélyessé nyilvánítottak és bezártak. Végleges lebontásáról 1986-ban döntött a város vezetése. Ekkor határozták el egy újabb, versenysportokra alkalmas fedett uszoda építését, s a tanács testülete az elmúlt évben döntött annak helyéről is: a hőforrások közelében, a lebontott régi uszoda mellett épülne az új. A helybéliek közül azonban sokan aggódnak amiatt, hogy egy újabb építkezés az értékes gyógyforrásokban, nem tesz-e jóvátehetettlen kárt, s egyáltalán: a térség labilis talajszerkezete nem ítéli-e elődje sorsára az új, mintegy 300 millió forintért épülő versenyuszodát is? A vitafórumon kiderült, hogy a város lakói igen kevés információval rendelkeznek a döntések előkészületeiről. Érzelmi alapon elfogadhatják a hivatalos álláspontot és annak ellenkezőjét is. Uszodát mindenki szeretne, hiszen sérti a helyiek büszkeségét, hogy létesítmények hiányában elsorvad az egri úszósport, szeretnének azonban meggyőződni a turisták millióit vonzó gyógyforrások megőrzéséről is. Sokan itt hallottak először arról, hogy a Szent József Forrás vize, amely szintén az említett területen fakad, összetétele révén Európa legértékesebb ásványvizei közé tartozik. A vitafórum részvevői azt kérték a helyi vezetőktől, hogy mérlegeljék újra döntéseiket, s érveiket időben tárják a nyilvánosság elé. Ezáltal később jelentkező, káros következményeket háríthatnak el. (MTI)
1989. január 14., szombat 15:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|