|
|
|
|
- Reggeli hírek - 1/1. folyt.
|
A közép-ázsiai Kazahsztán parlamentje szuverénnek nyilvánította a köztársaságot. Ez a Szovjetunió 15 köztársaságából a tizennegyedik mely legalábbis részleges függetlenséget követel Moszkvától. A nyilatkozat a köztársaság természeti kincseit is sajáténak nyilvánítja és betilt minden nukleáris próba robbantást területén. A Szovjetunió fő próbarobbantási területe a köztársaságban fekvő Szemipalatyinszk közelében van.
Gorbacsov elnök ma kezdi meg látogatását Madridban. Spanyolország várhatóan egymilliárd dolláros gazdasági hitelt ajánl fel Moszkvának. Gorbacsov elnök Felipe Gonsalez spanyol miniszterelnökkel tanácskozik majd és beszédet intéz a spanyol parlalment két házának közös üléséhez.
Tudósítónk szerint a spanyol kormány az ország európai politikában játszott egyre fontosabb szerepe tanújeleként kezeli a látogatást.
Iszmail Kadare, akit a legnagyobb élő albán írónak tartottak, illetve tartanak megkapta a politikai menedékjogot Franciaországban. A francia külügyminiszteer közölte, hogy Kadare néhány nappal ezelőtt kérte a menedékjogot és jelenleg titkos helyen van családjával. Kadare aki gyakori látogató volt Franciaországban közölte, hogy azért jutott erre a döntésre, mert keserűen csalódott abban, hogy az albán vezetőség nagyobb demokráciára irányuló reformokat hajtson végre. Közleménye éppen akkor került napvilágra, amikor a hat balkáni állama külügyminiszterei befejezték tiranai tárgyalásaikat. A balkáni találkozó zárónyilatkozatában szorosabb kötelékek kialakítását kérik Európával és kifejezik azt az elkötelezettségeket is, hogy tiszteletben fogják tartani az emberi jogokat.
Budapesten taxisofőrök kocsijaikkal eltorlaszolják a hídakat tiltakozásul az éjféltől mintegy 65 uszkve 70 százalékos benzináremelés miatt. A parlament előtt is összegyültek taxikkal, ahol Siklós Csaba közlekedésügyi miniszter közölte velük, hogy az áremeléseket nem lehet visszacsinálni, szükséghelyzetet teremtett a szovjet olajszállítás csökkentése. A taxisofőrök azonban folytatni akarják tiltakozásukat. A benzinkutaknál pánikszerű vásárlás történt az áremelés életbelépte előtt és attól tartanak, hogy az áremelés fokozni fogja az inflációt, amelyik már jelenleg is több mit 30 százalékos. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Reggeli hírek
|
London, 1990. október 26. (BBC, kora reggeli híradás)
Milyen álláspontot foglaljon el a Nyugat Gorbacsov elnök kontra a szovjet köztársaságok államszervezeti konfliktusában - teszi fel a kérdést a Times szerkesztőségi cikke. Egyfelől a Nyugat rendkívül méltányolja Gorbacsov elnököt. Másfelől azonban természetes rokonszenvvel figyeli a sok évtizedes szovjet elnyomás igáját lerázni kívánó köztársaságok önrendelkezési törekvéseit. A reálpolitika a nyugati vezetők zömét mégis Gorbacsov támogatására készteti. A két nukleáris szuperhatalom szövetségén alapuló új világrend kilátása túlságosan vonzó ahhoz, hogy üdvözöljék a Szovjetunió esetleges széthullását 15, vagy még több, sokkal labilisabb nemzetre. Az a tény, hogy a Szovjetunió nem tudja valóban elkötelezni magát decentralizált piacgazdaságra, meg kell, hogy kérdőjelezze azonban a Nyugat számára Gorbacsov támogatását. És közben a Nyugat csak azt teheti, hogy külső szemlélőként éljenez a valódi reformereknek, akár a Kremlben vannak, akár a köztársaságokban. Így a Times.
A Financial Times Gorbacsov elnök egyik különmegbízottja, Jevgenyíj Primakov szerepét elemzi. Kissingerhez hasonlítja, aki a lap szerint Nixon nem hivatalos külügyminisztereként működött a vietnami háború idején. A közelmúltban tett közel-keleti útja - mármint Primakovnak - szöget ütött a fejekben - írja a Financial Times - nem bolygatta-e meg a nemzetközi összefogást arrta, hogy Irakot kiűzzék Kuvaitból. Primakov, Gorbacsov elnök különmegbízottjaként annyira az előtérbe került - teszi hozzá a lap -, hogy az már Sevardnadze külügyminiszter rovására megy. Ez pedig nem megnyugtató fejlemény, egyebek között azért, mert Baker amerikai külügyminiszter mindent megtett, hogy Sevardnadzéval valóban jó kapcsolatokat építsen ki és kölcsönös bizalmat. +++
1990. október 26., péntek
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
SZER-hallgató telefonja:
"FÉRFIHANG/ üzenetet közlök a Rétfalvi Attilának, itt Targovány Pista. Az előbb hallottam, hét óra előtt csak nagyon röviden a Bosnyák Zoltánról egy adást. Attila légy szives hivjál föl vagy a lakásomon vagy a munka¬helyemen. A munkahelyemnek a telefonszáma 06192209165. Alapjában véve ez a sztori, amit a Bosnyák Zoltánról hallottam az féligmeddig igaz, de lényegében a családnak; a meggyalázása is, mert csak féligazság. A feleségem az három évig volt a Bosnyáknéval a börtönben együtt, egy szobában voltak, illetőleg egy cellában és nagyon jó barátságban voltak, miután kiszabadultak a börtönből utána is rendszeresen lejárt Brassóba, hogy a fiával kapcsolatban amit ez a jóember videón vagy filmen elkészitett az valótlan, és a többi is, az egész dolog, A Bosnyák Zoltánt fölakasztották, illetve főbe lőtték - most mondja - és a Szőcs Gézának majd hajlandó lesz ő elmondani az egész eseményt, az egész történetet, de ez nem is pamflett, hanem, hát amit hallottam, ez nem valós és ez az egész a családnak a meggyalázása, mert semmi köze nem volt a román hadsereghez a fiának. Hát kérlek légy szives hivjál telefonon és akkor ezt megbeszéljük, ha érdekel. Szervusz..."
Dr Boross Imre (FKgP) visszaemlékezéseiből:
"A köztársasági elnöki intézményt a párt elfogadta, de azzal, hogy ez a funkció reprezentatív jellegű. Külön kihangsúlyozta a többpártrendszerű pluralizmust, de azt is, hogy semmiféle formában, így társadalmi szervezet köntösében sem lehetséges a honvédségen és rendőrségen kívül fegyveres testület. Ez a munkásőrség általam már hónapokkal korábban szorgalmazott feloszlatásának követelését jelentette."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|