|
|
 |
|
 |
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (1. rész)
|
1989. február 6., hétfő - Jassó Mihály, az MSZMP KB tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára elnökletével hétfőn kibővített ülést tartott az MSZMP Budapesti Bizottsága. A tanácskozáson részt vettek a kerületi pártbizottságok első titkárai, a főváros állami, társadalmi és tömegszervezeteinek vezetői, a pártbizottság osztályvezetői, a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság budapesti illetőségű tagjai, s meghívottként jelen volt a fővárosi értelmiség több képviselője. A munkába bekapcsolódott Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.
A testület elsőként áttekintette az elmúlt év gazdálkodásának
fővárosi tapasztalatait, s az esztendő várospolitikai feladatait.
Katona Béla titkár fűzött szóbeli kiegészítést az előterjesztéshez,
amely kiemeli: 1988 gazdálkodási eredményei lehetővé teszik 1989-ben
a kibontakozást jobban elősegítő gazdaságpolitikai intézkedések
meghozatalát. A tájékoztató a továbbiakban megállapítja: Budapest
lakosságának közérzetét rontja, hogy egyre inkább érzékeli a főváros
fejlődésének lassulását, az intézményekben sűrűsödő problémákat. A
fővárosi lakosság jelentős részének életkörülményei kedvezőtlenül
alakultak az elmúlt évben. A gazdasági és társadalmi mozgások nyomán
polarizálódott a jövedelem- és a vagyonelosztás, felerősödtek az
egyes rétegek és csoportok életszínvonalbeli különbségei, s az ebből
származó feszültségek. Nem sikerült javítani a társadalmi minimum
szintje alatt élő, 500-600 ezerre tehető budapesti ember
életfeltételein. Mindennek következményeként egyes rétegek körében a
tűréshatáron lévő életszínvonal csökkenése, az elhelyezkedés
nehezebbé válása, a fővárosi intézményekben tapasztalható, csökkenő
színvonalú ellátás együttesen okozta, hogy a lakosság hangulata
tovább romlott, bizalma fogy. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:32
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (2. rész)
|
Katona Béla felhívta a figyelmet arra, hogy az idei áremelések
miatt izzó hangulat alakult ki a fővárosban is. A párt feladata,
hogy támogassa a kormányt álláspontjának határozott
megvalósításában, de folyamatosan figyelemmel kell kísérni, hogy a
kormány betartja-e ígéreteit, s amennyiben nem, a testület emelje
fel szavát. A gazdaságélénkítő programmal kapcsolatban szólt arról
az elképzelésről is, amely szerint több külföldi magánvállalkozói
tőkét kell bevonni az egyes szolgáltatásokba és a kereskedelembe.
Ennek gazdasági következményei egyértelműen hasznosak, számolni kell
azonban a politikai ellenállással.
Az 1989. évi várospolitikai koncepcióra áttérve felhívta a
figyelmet arra is, hogy az idei gazdasági lehetőségek az előző
évinél is szigorúbbak lesznek, az eszközök növekvő részét kell az
üzemeltetésre fordítani. A prioritások között sorolta a kommunális
ellátás elfogadható színvonalának megteremtését, a szociális
segélyek reálértékének megőrzését, a lakáshelyzet javítását, az
egészségügyi gép- és műszerbeszerzés, valamint a szociális otthoni
fejlesztések feltételeinek biztosítását.
A tömegközlekedés helyzetével kapcsolatban tájékoztatta a
testületet: márciustól szeptemberig várhatóan újabb intézményeknél
vezetik be a lépcsőzetes munkakezdést, megszüntetik a párhuzamos
járatokat, s csúcsidőn kívül csökkentik bizonyos közlekedési
eszközök gyakoriságát. Ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy
a tömegközlekedés átalakítása - különösen az áremelések fényében -
politikai tényezővé válhat. Kérte a pártbizottság tagjait, segítsék
a lakosság folyamatos tájékoztatását a feszültségek csökkentése
érdekében.
A továbbiakban utalt arra, hogy a VII. ötéves terv
használhatatlannak bizonyult a várospolitika gyakorlatában, ezért
még a választások előtt új várospolitikai koncepciót kell
kialakítania a pártbizottságnak. (folyt.köv.)
1989. február 6., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (3. rész)
|
A vitában elhangzott: tisztességtelen a fővárosi közlekedési
tarifák emelése, ezt pótadó kivetéseként értékelték, hiszen
megfelelő támogatás hiányában a BKV gépparkja műszakilag erősen
romlik. A főváros lakóinak politikai hangulatát negatívan
befolyásoló tényezők között sorolták fel a stabil szabályozórendszer
hiányát, s azt, hogy a munkanélküliséggel egyidejűleg több helyen
külföldi vendégmunkásokat alkalmaznak. Felhívták a figyelmet a
reprivatizálás veszélyeire a kereskedelemben és a vendéglátásban.
Ebben a kérdésben konkrét állásfoglalást sürgettek.
Felvetődött: a fővárosi vállalatok jelentős része nem tudja a
jelenlegi gazdasági szabályozók között megvalósítani az erre az évre
meghatározott 5 százalékos bérfejlesztést. A vita összegzéseként
Katona Béla leszögezte: az ország lakosságának bizalmát az erősíti,
ha a gazdaságpolitika látható eredményt produkál. Ez ma a politikai
továbblépésnek is feltételévé vált.
A testület ülésén ezt követően Barabás János titkár fűzött
szóbeli kiegészítést a párt és az értelmiség viszonyát elemző
előterjesztéshez. Utalt arra, hogy széles körű konzultáció előzte
meg a téma napirendre tűzését: különböző oktatási intézményi,
minisztériumi, tanácsi apparátusi pártszervezetek tagjaival, a
társadalomtudományban, a művészeti életben, a műszaki, a
közgazdasági területen dolgozó értelmiségiekkel, illetve több új
formáció képviselőivel folytattak véleménycserét az előkészítő munka
során: több mint 250-en mondtak véleményt az előterjesztésről. A
konzultációkon felvetődött: mennyire időszerű ma e kérdéssel
foglalkozni, hiszen a párt az értelmiség túlnyomó többségét már nem
tudhatja maga mögött. Többen úgy vélekedtek: az értelmiség közül
sokan várakozó álláspontra helyezkedtek. Más vélemények szerint az
MSZMP elkésett, 5-10 évvel ezelőtt kellett volna az értelmiség
különböző csoportjaihoz fordulni. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:43
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (4. rész)
|
Sokan nem az MSZMP-ben látják a változás, a fordulat lehetőségét.
Ugyanakkor igény van a párt eddigi értelmiségi politikájának
kritikai elemzésére, az értelmiség rétegződéséről kialakítandó kép
felrajzolására, világos értékrend megfogalmazására. Jó néhány
beszélgetésen elhangzott: a budapesti pártbizottságnak is tisztáznia
kell saját pozícióit a szemléleti változás megindítása érdekében a
fővárosi pártszervezetekben. A tudást, az igényes minőségi munkát,
az innovációt fel kell értékelni, s emiatt is fontossá válik e
réteg.
A viták megerősítették azt a tapasztalatot, hogy az értelmiség
nem homogén társadalmi csoport, ezért a párt viszonya,
együttműködése, konkrét állásfoglalásai is differenciáltak,
teljesítmény- és minőségcentrikusak. Általánosítható tapasztalatként
hangsúlyozta Barabás János, hogy szembe kell nézni a korábbi
értelmiségpolitikai elvvel és gyakorlattal; el kell ismerni a
múltból az értéket, de világosan el kell határolódni az elvetendőtől
és a meghaladottól. Többen úgy vélekedtek a konzultációkon, hogy az
értelmiség rossz közérzetének oka a tudás évtizedek óta tartó
társadalmi leértékelődése, a különböző szakértelmiségi csoportok
kezdeményezéseinek, javaslatainak többszörös semmibe vétele fontos
döntéseknél, sokszor szubjektív politikai indíttatású beavatkozások
sokasága a szellemi munka folyamatába, a szellemi élet eseményeibe,
a társadalom szellemi szféráját, kulturális állapotát, folyamatait,
fejlődését érintő operatív döntések közötti ellentétek. Ide sorolták
az emberi tényező szerepének leértékelődését, az értelmiségi életmód
ellehetetlenülését, a fiatal értelmiség speciális problémáját,
valamint azt a tényt, hogy az értelmiség különböző csoportjai nem
érzik, hogy részesei a döntési folyamatoknak. Jól jelzi a romló
közérzetet, hogy a különböző alternatív szerveződések tagságának
bázisa jelentős részben értelmiségi. Ugyanakkor az a tapasztalat,
hogy a szakértelmiségi csoportok elitje ma még nincs ott ezekben a
szerveződésekben.
A napirend feletti vitában felszólaló Berecz János felhívta a
figyelmet arra, hogy az értelmiséget egy régi, tehát konzervatív
szemlélet alapján kezeli a párt, ugyanakkor ettől a rétegtől várja
az új értékrend kialakítását, a társadalmi élet minden területén
szükséges megújuláshoz az alkotó, és minél nagyobb arányú
hozzájárulást. Ezt a szemlélet el kell vetni - hangsúlyozta. A
továbbiakban szólt arról, hogy ha a szellemi élet korlátok közé
szorul és nem bontakozhat ki, a tudományos következtetésekkel a
politikai vezetés nem számol, akkor a jövővel találja magát szemben.
(folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:52
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (5. rész)
|
Ezért nem tekinthető gesztusnak, hogy a budapesti pártbizottság
foglalkozik az értelmiséghez való viszonyával: ez lényegi
törekvésként, a politika alapvető kérdéseként értékelendő. Az
öntörvényű mozgás érvényesüléséhez a politika sok oldalát kell
átalakítani - állapította meg a KB titkára, majd kifejtette: a
pártnak szembe kell néznie azzal az új helyzettel, hogy a politika
alakításában való részvétel nemcsak az MSZMP-től függ, az
értelmiségnek nem kell feltétlenül valamilyen módon a párthoz
kapcsolódnia ahhoz, hogy beleszólhasson az ország politikai sorsába.
Ez olyan versenyhelyzetet teremt, ami vonzó az értelmiség számára. A
pártnak fel kell készülnie arra, hogy akkor áll mellé az
értelmiségnek az a része, amely progresszívnek ítéli az MSZMP
törekvéseit, általában vallja a szocializmus eszméit, ha úgy érzi, a
pártpolitika alakításán keresztül érdemes beleszólni az ország, a
nemzet sorsának intézésébe.
Berecz János kiemelte az előterjesztésnek azon megállapítását,
hogy az MSZMP ma még szellemi, ideológiai értelemben nem felkészült
az általa meghirdetett és vázlatosan megformált történelmi
fordulatra. Hozzátette: ha ezt nem ismerjük fel, nem ebből vezetjük
le a következő időszak párttevékenységeit, akkor nem jutunk túl a
tegnapon, siránkozunk, hogy mi mindent elveszítettünk, s nem tudunk
a jövőben együtt menetelni a nemzettel. Kifejtette: hosszabb távra
meg kell szokni, hogy nem kormányprogramokat kell kérni, hanem a
kormánnyal szembeni követeléseket, elvárásokat kell megfogalmazni,
olyanokat, amelyekért a párt kész fellépni, harcolni, s tagjait
megvalósításukra biztatni. Felhívta a figyelmet arra is, hogy nem
egyszerű szemléletváltásra van szükség az értelmiségi politikában,
hanem talpára kell azt állítani. A tudás felértékelődése, értékének
fel- és elismerése megváltoztatja a különböző társadalmi rétegek
helyzetét, a társadalomhoz való viszonyát. Egy jövőre orientált,
jövőt hordozó kommunista reformpolitika stratégiáját kell
kialakítani - hangsúlyozta. A reformpolitika pedig csak annak lehet
sajátja, aki felfordulás nélkül kíván áttérni egyik formáról a
másikra.
Az értelmiség megbecsülésével kapcsolatban aláhúzta: fontos az
anyagiak elismerés, a gesztus, a megbecsülést kifejező szó, de az
értékrend kialakítása nem lehetséges az értelmiség nélkül, s a párt
számára is létkérdés. Az értelmiség szellemi autonómiájának
biztosításáról szólva elmondotta: a 70-es évek végéig számos esetben
előfordult, hogy a párttag értelmiség egy része a
páncélszekrényeknek ,,termelt,,. (folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (6. rész)
|
A 80-as években bekövetkezett a fordulat, amikor az értelmiség
kiáramoltatta szellemi értékeit, s az az úgynevezett ellenzéki
nézetrendszeren át jelent meg. Nagyon sokat szegényedett a párt
ezáltal - húzta alá -, mert nem volt ereje, türelme, hogy az autonóm
törekvések, nézetek a párton belül vívják meg saját harcukat, s
vérezzenek el, vagy váljanak uralkodó nézetekké.
Berecz János kijelentette: amíg nem lesz a pártban
platformszabadság, s türelmetlenség mutatkozik minden más
véleménnyel szemben, addig az értelmiség nem nagyon hallgat az
MSZMP-re, hiszen a párt létéhez tartozik a platform- és a
véleményalkotási szabadság. Megállapította: az értelmiség
intézményeit előre messze elkerüli a reform, uralkodnak a régi
mechanizmusok és működnek a régi reflexek. Úgy ítélte meg: a
budapesti pártbizottság állásfoglalására van szükség ahhoz, hogy a
demokratikus lét hassa át az értelmiség intézményeit. Azért ez a
testület, mert döntően és meghatározóan a főváros játszik szerepet
ezekben a kérdésekben, s a budapestiek állnak e demokratikus
formáknak, a demokrácia érvényesítésének élén. A párt legyen az
értelmiségé is, a tudás, és annak érvényesülése érdekében -
hangsúlyozta befejezésül a KB titkára.
A több mint öt órás vitában szinte valamennyi felszólaló
hangsúlyozta: rendkívül időszerű volt a téma napirendre tűzése,
hiszen az országos helyzet alakulásában meghatározó a főváros
hangulata, értelmiségének közérzete, állapota, s ilyen meghatározó
kell legyen e réteg szerepe, feladata a társadalmi fejlődés további
alakításában, a párt megújulásának folyamataiban is. A párt és az
értelmiség együttmunkálkodásának politikai tartalmáról elhangzott:
az értelmiségtől többet kell várni az értékrendszer megalkotásában,
a követendő közszereplési mintában. A párt megújulása értelmiségi
jellegű részvételt igényel a politizálásban, az elmélet
alakításában, a kérdések megválaszolásában. A felszólalók között
véleménykülönbség alakult ki a tekintetben, hogy az értelmiség vagy
a társadalom pangásáról kell-e beszélni. Felhívták a figyelmet, hogy
történelmi optika alatt kell megítélni az MSZMP
értelmiségpolitikáját. E réteg nagy tömbjei ugyanis megélték a
diplomák inflálódásának folyamatát, valamint a deklasszálódást.
Megfogalmazódott, hogy az MSZMP térvesztése az értelmiség körében
érzékeny veszteség, s a pártnak alapvető érdeke ezen változtatni.
(folyt. köv.)
1989. február 6., hétfő 19:59
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Kibővített ülést tartott a Budapesti Pártbizottság (7. rész)
|
Úgy foglaltak állást, hogy az értelmiségi politika
újragondolásakor szükség lesz a kedvezőtlen helyzet okainak mélyebb
feltárására, de erre ma e testület nem vállalkozhat. Javaslatként
hangzott el, hogy kiemelkedő jelentősége miatt új oktatáspolitikai
koncepciót kell kidolgozni - ez szerepel a Központi Bizottság
programjában is -, valamint az is, hogy a pártbizottság deklarálja:
olyan bérreformot támogat, amely a jövőben a teljesítmény alapján
biztosítja az értékes szellemi tevékenység megbecsülését.
Szükségesnek ítélték, hogy a pártnak legyen határozott álláspontja,
az országot foglalkoztató minden fontos kérdésben. Nagy hangsúlyt
kapott a vitában az a gondolat, hogy a párt megújulása, a
hatalomgyakorlás feletti társadalmi kontroll intézményi létrehozása
nélkül az értelmiségpolitikai teendők nem szervezhetők meg. (MTI)
1989. február 6., hétfő 20:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
MTV2 nézői telefonok
"Szeretném megkérdezni, hogy miért nem szól soha senki arról a ultrafixrol, amit a Kútvölgyi kórházban 20 éve tesznek föl a nőknek és nagyszerű. Nekem öt éve van fent és természetesen összeköttetés¬sel jutottam oda, ezért nem mondom meg a nevemet. Orvos teszi fel, azt hiszem egy negyedórás műtét, és semmi hátrányt nem okoz. S ha később gyermeket szeretne, ezt el lehet távolítani és minden további nélkül lehet gyerek. -
899-561-es telefonról. A fériak sterilizálásával kapcsolatban kérdezi, hogy hol lehet jelentkezni, ki ad felvilágosítást, milyen összegbe kerül? A IV. kerületben lakunk, helyben, vagy esetleg máshoba kell mennünk. Személyesen, vagy levélben lehet jelentkezni? -
Szeretnék résztvenni a Mozaik játékon. Telefonszámom: 40/12 241 Bajer Anikó. -
Vadas: Tiborné vagyok Nyírbátorból a 11-438-as telefonról. A Beáta nevű lányom az első Mozaik adásban játszott. Nyert. A könyvet megkaptuk, csak az utalványt nem, amit ezzel együtt nyert az ötszáz forintos utalványt. Erre szeretnék választ kérni."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|