Rendszerváltás és az MTI

	A szovjet hadiipar problémái
Washington, 1989. február 13. (Amerika Hangja, Reggeli híradó) - A szovjet hadiipar problémáit részletezi Simányi Tibor Bécsből, - A szovjet hadiipar január elseje óta bizonyos területeken csökkenti termelését - legalábbis ezt jelentik nyugati és osztrák gazdasági intézetek. Pontosabban: január elseje óta a szovjet hadiipar is fizetni kénytelen mindazért, amit felszerelésben megrendel - így kívánja ezt a gazdasági reform. Ezáltal természetesen bizonyos kapacitások szabaddá válnak. S mi sem egyszerűbb, mint hogy az így felszabadult termelőerőket a lakosság javára használják ki, azaz fogyasztási cikkeket gyártsanak hadfelszerelési cikkek helyett. Ez eddig nagyon szép. A kérdés csak az: van-e a szovjet hadiiparnak olyan ipari felszerelése, amellyel az általános fogyasztás számára gyárthat? Nyugati gazdasági intézetek azt válaszolják: nincs - legalábbis nem elegendő mértékben. Helytelen volna a szovjet hadiipart polgári gyártmányokra átállítani, mert az átállás nem sikerülhet. Sokkal inkább arról lehet csak szó, hogy a hadiipar lemond bizonyos hadfelszerelési cikkek gyártásáról, és lassan- lassan átállítja iparát a polgári gyártásra. Más szóval ezt így lehet kifejezni: ha a Szovjetuniónak nem sikerül hadfelszerelési csúcstechnológiáját polgári célokra ^felszabadítani, akkor megint csak elmarad - főként a szerszámgépek gyártásában - a nyugati fejlődés mögött. Ez az a pont, ahol a nyugati magas technológia kérdése felmerül. A Szovjetuniónak - így mondják a bécsi gazdaságkutató intézet szakértői - elsősorban arra van szüksége, hogy modern mezőgazdasági gépeket szerezzen be, mindenekelőtt pedig automatizált és komputer irányította termelési berendezéseket, s így megjavíthatja az élelmiszertermelést. Ezzel a nézettel szemben a szovjet hadiipar néhány képviselője úgy véli: a hadfelszerelési-ipar nem rendelkezik olyan készítési felszereléssel, amely alkalmas volna a polgári gyártásra. Sokkal inkább arra kell törekedni, hogy a hadiipart átszervezzék. Helyesebben: ez az iparág átadja tapasztalatait és csúcstechnológiáját a polgári gyártásnak. Igen ám, de a hadfelszerelési-ipart eddig - tehát az elmúlt 70 évben - olyan mértékben elzárták a polgári iparágaktól, hogy egy nyitás csak nagyon-nagy zökkenőkkel történhet meg. Az idő pedig halad. Az idő - tehát a nyugati fejlődés - amely kihívásként hat a KGST-államok iparára. Az osztrák gazdaságkutató intézetek úgy vélik: a szovjet hadfelszerelési- ipar számára a nyitás a polgári ipar felé sokkal költségesebb lehetne, mint a polgári iparágak Nyugatról való importálása - a magas technológia területén. Az elmúlt 70 évben a hadfelszerelés úgy működött, hogy egy-egy fegyvertípus kikísérletezésére és legyártására a kivitelező iparág megkapta a legmodernebb technológiát. Azonban még a hadfelszerelésen belül sem tudott erről egy másik fegyvergyártó ágazat. A nemzetközi leszerelési szerződések tehát a szovjet hadiipart a legnagyobb nehézségek elé állítják. S a polgári iparágak szívesebben importálnak nyugati csúcstechnológiát, minthogy várjanak a szovjet hadfelszerelés szabaddá váló technológiájára. +++ 1989. február 13., hétfő
Vissza »