|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Gál Zoltánnal
|
(Lángh Júlia) München, 1989. február 3. (SZER,Világhíradó) - Gál Zoltán belügyminiszter-helyettes a romániai menekültek ügyének intézésére létrehozott állami Tárcaközi Koordinációs Bizottság titkára válaszolt munkatársunk néhány kérdésére. Ebből a telefoninterjúból - amelyet teljes terjedelmében a Periszkóp hétfő esti adásában közvetítünk - hallanak most részletet: - Mikor szándékoznak lehetővé tenni, hogy a menekültek elfogadásának, illetve visszaküldésének a kérdésében valamilyen társadalmi ellenőrzés legyen, és ne csak a rendőrség döntsön? - Ami a társadalmi ellenőrzést illeti: én úgy gondolom, hogy a konkrét döntések fölötti társadalmi ellenőrzést elsősorban az állami mechanizmusban kiépíthető kontrollok tekintetében vagy vonatkozásában lehet majd megteremteni, és inkább a "társadalmi ellenőrzés" az ügy általános kezelésére vonatkozhat. Nehezen látom annak lehetőségét, hogy - mondjuk - ilyen konkrét, és az államra tartozó döntésekben valamiféle társadalmi kontroll jöjjön létre. Hangsúlyozom, hogy ez a konkrét döntésekre vonatkozik - mint ahogy az is biztos,, hogy eddigi eljárási mechanizmust felül kell vizsgálni, és egy rendezettebb, és a jogorvoslatot is magába foglaló mechanizmust kell kiépíteni. - A fellebbezési jog tulajdonképpen nem létezik, illetve a KEOKH- hoz lehet fellebbezni - itt megint ismétlem, hogy az is csak a Belügyminisztériumhoz tartozik - és a kérdés az, hogy mennyiben jogállam egy olyan hely, ahol negatív döntés esetén csak ugyanahhoz a szervezethez lehet fellebbezni, és nem egy másik intézményhez? - Tulajdonképpen ezt az előbb említettem: hogy ezen a mechanizmuson változtatni kell. Ez a mechanizmus természetesen nem volt kiépítve egy ilyen menekültügyi problémának mindenoldalú kezelésére, minthogy ezzel nem találkozott még sem a magyar állam, sem a magyar társadalom. Tehát az eljárásaink egész rendszerében - mint ahogy az állami tevékenység más részein is - felülvizsgálatok folynak, és ez alól nem kivétel ez az ügy sem. De én abban feltétlenül nem látok elítélendő jelenséget - legalábbis, amit az ön szavaiból kihallani vélek: hogy itt mindig a Belügyminisztérium, mintegy pejoratív felhangon jelenik meg -, mert én ezt ugyanolyan közigazgatási szervnek tekintem, mint bármelyik másikat. És mint, ahogy minden más közigazgatási hatóság döntése ellen egy főbb igazgatási hatósághoz lehet fellebbezni ma még - ugye az meg ismert, hogy a közigazgatási bíróság kiépítése most van napirenden. Ez így önmagában - tehát az, hogy a Belügyminisztérium mint közigazgatási hatóság keretében marad a dolog - ez így a mai magyar állami működés szempontjából nem egy különlegesség. +++
1989. február 3., péntek
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|