|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
MSZMP KB ülés - csehszlovák sajtó (1.rész)
|
Láng Judit, az MTI tudósítója jelenti:
Prága, 1989. február 13. hétfő (mti-tud) - Olyan, újtípusú egység alapjait fektette le az MSZMP KB ülése, amely a nézetek ütköztetésével fokozatosan teremthető meg, hogy felváltsa az egység monolitikus, gyakran formális értelmezését - hangsúlyozta hétfői tudósításában a Rudé Právo.
A csehszlovák sajtó hétfőn részletesen foglalkozott az MSZMP KB ülésével és ismertette a kétnapos tanácskozásról kiadott közleményt. A CSKP lapja szerint a KB-ülés nagy teret szentelt a többpártrendszer kérdésének, hangsúlyozták, hogy amit a májusi országos pártértekezleten szocialista pluralizmusként jelöltek meg, azt a gyakorlatban kell kifejleszteni. Az újság ugy értelmezte Grósz Károlyt, hogy a magyar viszonyok között nem vált be sem az 1956 előtti, sem az azután kialakított rendszer, mert nem volt képes kizárni a szubjektív hibákat, a többpártrendszer tehát az MSZMP kezdeményezésére jön létre. A Rudé Právo másik fontos kérdésként 1956 értékelését emelte ki. Megemlítette, hogy a központi bizottság az akkori eseményeket olyan folyamatként értékelte, amelyben főleg az első időszakban a nép jogos elégedetlensége mutatkozott meg a vezetéssel szemben, amely nem volt képes megbirkózni a megújulás követelményeivel. A cél az volt, hogy demokratikus szocializmust hozzanak létre, de 1956 novemberének elejétől egyre erőteljesebben jelentkeztek a régi rendszer restaurálásának hívei, a deklasszált elemek és az ellenforradalmi erők. A CSKP lapja a KB-ülésről kiadott közleményből azt emelte ki, a testület sürgető feladatnak tartja, hogy a párt kezdeményezően lépjen fel a gazdasági, politikai és erkölcsi válság felszámolásáért, a megújulás alapfeltétele olyan gazdasági rendszer létrehozása, amely biztosítja a gazdasági eszközök működését, a modern világgazdasági követelmények érvényesítését, a társadalmi és állami tulajdon meghatározó szerepét a fő ágazatokban. Ehhez a kommüniké szerint - írta a Rudé Právo - elengedhetetlen a piacgazdaság fejlesztése. Az újság a tanácskozás szellemének érzékeltetésére Grósz Károly szavait idézte: rend lehet reform nélkül, de reformot nem lehet rend nélkül megvalósítani. A Rudé Právo úgy vélekedett, a tanácskozáson a legfontosabb kérdés 1956 értékelése volt. Ez a kérdés - írta a lap - azért vált kritikussá, mert a népfelkelés kifejezést villámgyorsan felkapták a különböző ellenzéki csoportok és olyan, egyfajta próbakővé próbálták tenni, amellyel megjelölhetnék a reform híveit és ellenzőit. (folyt.)
1989. február 13., hétfő 13:48
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|