|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
A földrengés tanulságairól (1. rész)
|
Moszkva, 1989. február 4. szombat (MTI-tud) - A tavaly decemberi örményországi földrengésben egy-két nagyságrenddel többen haltak meg, mint a hasonló vagy még nagyobb erejű földrengések nemzetközi statisztikai átlaga - írja a Pravda szombati számában a leningrádi meteorológiai intézet egyik tudományos főmunkatársa. Cikke azt bizonyítja be, hogy a csaknem 25 ezer emberéletet követelő tragédiában a halottak nagy számáért nemcsak a természetet kell okolni. (Az 1963-as skopjei földrengésben a város teljesen elpusztult, de a halottak száma ,,csak,, 1070; Peruban 1970-ben kilences erősségű rengés volt, s az epicentrumtól 25 kilométerre fekvő 120 ezres nagyváros lakosai közül 600 ember halt meg.)
A tudós felteszi a kérdést, szilárdabbak-e általában az ötszintes épületek, mint a magasabbak. Kérdése hátterében az áll, hogy a magas házak Leninakánban, Szpitakban szinte kivétel nélkül összeomlottak, míg a régi építésű ötszintes épületek közül sokban alig esett komoly kár. A magyarázatot részben abban látja a cikk írója, hogy akkor komolyan vették a biztonsági előírásokat, amelyek kilences erősségű rengéskor is biztonságos épületek építését követelték meg. A hetvenes években - idézi fel a cikk - szeizmológiai térképet készítettek a Kaukázusról, de ezen már nem jutott hely a kilences erősségű rengés veszélyét rejtő helyeknek. A katasztrófa felvet bűnügyi kérdéseket is. Az a cement, amelyet eredeti rendeltetése szerint a magas házak építéséhez kellett volna felhasználni a nagyobb statikai terhelés elviselését biztosítandó, kiskereskedelmi forgalomban nem kapható. Elemző statisztikai vagy más módszerekkel könnyen megállapítható, hogy a hiányzó cementmennyiséget magánházak építéséhez használták fel. A szerző azt sürgeti, hogy a lopott cementből felhúzott villákat kobozzák el tulajdonosaiktól, s használják fel a hajléktalanná váltak elszállásolására. Érthetetelennek tartja a Pravda cikkírója, hogy a tudósok egy csoportja a hetvenes években feladta elveit, pedig nekik aztán tudniuk kellett, hogy a földrengés sem tisztel államhatárokat. Figyelmeztető jel volt a szomszédos Törökországban pusztító kilences erősségű rengés, akárcsak a szintén szomszédos Iránban 1978-ban észlelt kilences, sőt tizes erősségű rengés. (folyt.)
1989. február 4., szombat 09:28
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|