Rendszerváltás és az MTI

	Szovjetunió - tavalyi gazdasági eredmények
Moszkva, 1989. január 23. hétfő (TASZSZ) - A szovjet gazdaság szociális átalakításával összefüggésben tavaly nőtt a nemzeti jövedelmen belül a fogyasztás aránya, több fontos gazdasági mutató, köztük a nemzeti jövedelem esetében azonban nem sikerült teljesíteni a tervet. Az állami kiadások gyorsabban emelkednek, mint a bevételek, az ország pénzügyi helyzete továbbra is ,,bonyolult,, , s jelentős veszteségeket okozott az örményországi földrengés - egyebek mellett ezt tartalmazza a szovjet statisztikai állami bizottságnak a múlt évi gazdasági-társadalmi fejlődésről kiadott jelentése. Az állampolgároknak kifizetett bérek és juttatások összege tavaly 12,2 milliárd rubellel 175 milliárd rubelre emelkedtek, a a nyugdíjak, segélyek és ösztöndíjak formájában történő kifizetések 5 milliárddal (7 százalékkal) nőttek. A jövedelmi kategóriákon belül 1985-höz képest másfélszeresére (16 százalékra) nőtt azoknak családoknak a száma, amelyekben az egy főre jutó havi jövedelem meghaladta a 200 rubelt, s 18-ról 14 százalékra apadt a fejenkénti 75 rubelnél kisebb jövedelemmel rendelkező családok aránya. Továbbra is jelentős különbség van a munkás- és alkalmazotti fizetések, valamint a paraszti jövedelmek közötti: egy főre számítva az előbbiek 152, az utóbbiak 121 rubel bevétellel rendelkeztek. A fizetések növekedését nem mindenütt kisérte az árukinálat bővülése. Az ország számos vidékén nehézségekbe ütközik televízió- és rádiókészülékek, bútorok és különféle háztartási cikkek beszerzése. Súlyos hiányosságok tapasztalhatók a szolgáltatásokban. A húsellátás a jelentés szerint csupán Litvániában, Lettországban, néhány északi, dél-oroszországi és ukrajnai körzetben javult. Országosan az egy főre jutó húsfogyasztás 64 kilogrammról 65-re, a tej- és tejtermékfogyasztás pedig 341-ről 351 kilogrammra emelkedett. Összességében tavaly 2 százalékkal volt magasabb az élelmiszerkínálat, mint egy évvel korábban. A jelentés adatokat közöl a kolhozpiaci árak alakulásáról is. Eszerint az élelmiszerek ára tavaly átlagosan 3 százalékkal emelkedett. A hús 3, a burgonya 9, a gyümölcs 8 százalékkal drágult egy év alatt, a zöldségárak ugyanakkor 3 százalékkal csökkentek. Voltak olyan köztársaságok, ahol összességében mérséklődött az árszint (Litvániában és Lettországban például 8 százalékkal, Türkméniában 4-gyel), az Oroszországi Föderációban, a Kaukázuson túli köztársaságokban, Ukrajnában, Moldáviában, Üzbegisztánban és Tadzsikisztánban azonban nőttek a piaci árak. (folyt.) 1989. január 23., hétfő 12:46
Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »