Rendszerváltás és az MTI

	Jereváni aktíva (1. rész)
Szántó András, az MTI tudósítója jelenti: Moszkva, 1989. január 17. kedd (MTI-tud.) - Az örményországi földrengés utáni károk helyreállítása, az élet normalizálása, s a karabahi probléma volt a központi témája annak az örményországi aktívaülésnek, amelyet kedden tartottak Jerevánban. Szuren Arutyunjan, az Örmény KP KB első titkára beszámolójóban először azért az internacionalista segítségért mondott köszönetet, amelyet a Szovjetunió más köztársaságainak lakosai nyújtottak a természeti csapás után a térség életének újraindításához és normalizálásához. Emlékeztetett rá, hogy a katasztrófa akkor történt, amikor kiéleződött a karabahi probléma körüli helyzet. A sokhónapos válság mindkét érintett köztársaságot, Azerbajdzsánt és Örményországot is zsákutcába vitte. Ebből kiindulva szólt támogatólag a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének múlt csütörtöki rendeletéről, amely ideiglenesen különleges irányítást vezetett be a Karabah-hegyvidéki Autonóm Területen. Mint Arutyunjan megjegyezte, a rendelet megnövelte a két érintett köztársaság felelősségét a nemzetiségi viszonyok rendezésében. Nyikolaj Rizskov miniszterelnök, aki az SZKP KB Politikai Bizottságának a mentési, helyreállítási munkák irányítására létrehozott bizottságát vezeti, részletesen foglalkozott a hatalmas mentési munkálatokkal. A károk felszámolásáért folyó komplex munkán belül elsőbbséget élvez a szociális szféra - mondotta. - Nemcsak a lerombolt városokat kell új életre keltenünk, hanem újjá kell teremtenünk emberi életek tízezreit is. A falvakba az ország sok részéről érkeztek szakemberek, hogy vetőmaggal, technikával segítsenek a kolhozok helyreállításában. A falvaknak azonban nemcsak az elemek okoztak károkat: 105 falut hagytak el a korábban ott élő azerbajdzsánok, akik elvándoroltak biztonságukat féltve. A szovjet társadalomban - hangoztatta Rizskov - megengedhetetlen az, hogy mesterségesen felkorbácsolják az elvándorlás hullámait Örményországból Azerbajdzsán felé és Azerbajdzsánból Örményország felé. (folyt.) 1989. január 17., kedd 22:14
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Jereváni aktíva (2. rész)
Rizskov kitért a konfliktus néhány elemére, ezen belül az alkotó értelmiség felelősségére. Arutyunjanhoz hasonlóan ő is elítélte a Karabah-bizottság zavarosban halászni akaró ,,aktivistáit,,. A Legfelsőbb Tanács Elnökségének rendelete - hangoztatta -, a központ jelentős segítsége mindkét érintett szövetséges köztársaságnak. A szövetséges szervek magukra vállalják a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület helyzetének rendezésével járó nem csekély terheket. Ez olyan kompromisszum, amely figyelembe veszi a két szövetséges köztársaság kiegyensúlyozott érdekeit. A meghozott intézkedés nem csökkenti azonban az azerbajdzsáni és az örményországi kommunista párt felelősségét - tette hozzá. A döntés megfosztja bázisától a nemzetiségi viszálykodást. Dőreség lenne viszont azt várni, hogy a rendezés magától érkezik, fölülről jön. Nyikolaj Rizskov végezetül arról beszélt, hogy 1988-ban Örményország gazdasági fejlődése elmaradt a többi köztársaság átlagától. Ennek jól ismert okai a sztrájkokban keresendők, s ez a helyzet a jövőben már nem tartható fenn. +++ 1989. január 17., kedd 22:15
Vissza »