 |
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülése (1. rész)
|
1989. június 22., csütörtök - Az Országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi bizottsága - az MSZMP, az Ellenzéki Kerekasztal, valamint az úgynevezett harmadik oldal delegációjának szerdai plenáris ülését követően - azt javasolja a kormánynak, hogy ne terjessze a Parlament elé a vitatott törvénytervezeteket, a képviselők csak a politikai megegyezés eredményének ismeretében tárgyalják majd meg azokat a sarkalatos törvényjavaslatokat, amelyeket eredetileg a június 27-én kezdődő ülésszak napirendjére tűztek. A bizottság annak ellenére döntött így, hogy Kilényi Géza igazságügyminiszter-helyettes a törvényjavaslatok vitájának folytatását indítványozta, mondván: bárhogyan alakulnak is a tárgyalások, a testületi állásfoglalás tapasztalatait - nagy valószínűséggel rövid időn belül - hasznosítani tudják.
A bizottság - szerdán megkezdett munkáját - e döntést követően a
Büntető Törvénykönyvről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta.
László Jenő igazságügyminiszter-helyettes szóbeli kiegészítőjében
utalt arra, hogy sem a Büntető Törvénykönyvről szóló 1987. évi III.
törvény, sem pedig a BTK más, kisebb jelentőségű módosításai nem
érintették az állam elleni, illetve a politikai jellegű
bűncselekményekre vontakozó rendelkezéseket. A társadalmi-politikai
átalakulás, a jogállami garanciák következetes megteremtésének
igénye miatt szükségessé vált az állam elleni bűncselekmények
szabályozásának felülvizsgálata. A mostani javaslat azokat a
módosításokat ajánlja, amelyek a jogállamiság teljes megteremtése, a
demokratikus kibonatkozás érdekében nélkülözhetetlenek. A tervezet
hatályon kívül helyezi a közveszélyes munkakerülés vétségére,
valamint a szabálysértésekről szóló törvényben foglalt, a
közveszélyes munkakerülés szabálysértésére vonatkozó
rendelkezéseket. A munkanélküliség fennállása esetén ugyanis a
munkakerülő életmód szankcionálása nem megfelelő eszköz a bűnözés
növekedésének fékezésére, csupán a társadalom perifériájára került
emberek elleni kényszerítő fellépés fokozására ad lehetőséget. A
javaslat jogellenes hatalomátvétel elnevezéssel új bűncselekményt
iktat a BTK-ba. Az alkotmányos rend megváltoztatását célzó
magatartást a köznyelv puccsnak nevezi. (folyt. köv.)
1989. június 22., csütörtök 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|