![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (1. rész)
|
![](../img/spacer.gif)
1989. június 4., vasárnap - Az Országos Érdekegyeztető Tanács a június 2-i megbeszélésén áttekintette a február 8-i ülésén hozott megállapodások helyzetét. Tájékozódtak arról, hogy az ÁBMH megvizsgálta azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek a minimális bérre vonatkozó megállapodások és a minimális béremelés mértékére vonatkozó ajánlás végrehajtása jelentős gondot okozott; a felmérés alapján mintegy 70 vállalatról van szó. A Magyar Gazdasági Kamara, a SZOT, az OKISZ azt javasolta, hogy ha egy gazdálkodó szervezet bérköltségének a növekedése nem haladja meg a 3 százalékot, akkor ez bérnövekmény legyen adómentes. A kormány ezt a javaslatot az ülésen megvétózta, a többi érdekképviseleti szerv érdektelenséget jelentett be. A vitát követően a kormány elvállalta, hogy két hónapon belül megvizsgálja e vállalatok általános gazdasági helyzetét, ezen belül bérfejlesztési lehetőségeit, és dönt arról, hogy kaphatnak-e valamilyen kedvezményt, vagy sem.
Az OÉT konzultációt folytatott a gazdálkodó szervezetek 1989. évi eddigi béralakulásáról és az éves vállalati bérgazdálkodási szándékokról. Megvizsgálta, hogy az éves bérnövekedésekre vonatkozó 1988. decemberi ajánlások várhatóan miként teljesülnek. Az OÉT megállapította, hogy a statisztikai adatok a bérkiáramlás gyorsulását jelzik. 1989 első negyedévében a bruttó átlagbér a szocialista iparban 21,2, a nettó átlagbér 17,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az OÉT tagjai egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a bérszabályozás évközi szigorítását - mert ez a megkezdett bérliberalizálási folyamat megállításával keresztezné a piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvéseket - , viszont ismételten felhívják a figyelmet a bérgazdálkodásra vonatkozó 1988 decemberi ajánlásának betartására. A 10 százalékos maximális bérnövelési mérték figyelembevétele, valamint a bérfejlesztések reális teljesítmény-követelményekhez kapcsolása ugyanis a gazdasági élet szereplőinek közös érdekeit szolgálja. Az OÉT tagjai megállapodtak abban, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérik és értékelik a bérgazdálkodás évközi folyamatait. Az OÉT megállapította, hogy a bérek legkisebb összegének felemelésére a bérmechanizmusban alkalmazandó adókedvezményekre és a 40 órás munkahét bevezetésére vonatkozó jogszabályokat a Minisztertanács, illetve az ÁBMH a megállapodásoknak megfelelően megjelentette. (folyt.köv.)
1989. június 4., vasárnap 19:21
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|