Rendszerváltás és az MTI

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (1. rész)
1989. június 4., vasárnap - Az Országos Érdekegyeztető Tanács a június 2-i megbeszélésén áttekintette a február 8-i ülésén hozott megállapodások helyzetét. Tájékozódtak arról, hogy az ÁBMH megvizsgálta azokat a gazdálkodó szervezeteket, amelyeknek a minimális bérre vonatkozó megállapodások és a minimális béremelés mértékére vonatkozó ajánlás végrehajtása jelentős gondot okozott; a felmérés alapján mintegy 70 vállalatról van szó. A Magyar Gazdasági Kamara, a SZOT, az OKISZ azt javasolta, hogy ha egy gazdálkodó szervezet bérköltségének a növekedése nem haladja meg a 3 százalékot, akkor ez bérnövekmény legyen adómentes. A kormány ezt a javaslatot az ülésen megvétózta, a többi érdekképviseleti szerv érdektelenséget jelentett be. A vitát követően a kormány elvállalta, hogy két hónapon belül megvizsgálja e vállalatok általános gazdasági helyzetét, ezen belül bérfejlesztési lehetőségeit, és dönt arról, hogy kaphatnak-e valamilyen kedvezményt, vagy sem. Az OÉT konzultációt folytatott a gazdálkodó szervezetek 1989. évi eddigi béralakulásáról és az éves vállalati bérgazdálkodási szándékokról. Megvizsgálta, hogy az éves bérnövekedésekre vonatkozó 1988. decemberi ajánlások várhatóan miként teljesülnek. Az OÉT megállapította, hogy a statisztikai adatok a bérkiáramlás gyorsulását jelzik. 1989 első negyedévében a bruttó átlagbér a szocialista iparban 21,2, a nettó átlagbér 17,9 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét. Az OÉT tagjai egyetértettek abban, hogy el kell kerülni a bérszabályozás évközi szigorítását - mert ez a megkezdett bérliberalizálási folyamat megállításával keresztezné a piacgazdaság kiépítésére irányuló törekvéseket - , viszont ismételten felhívják a figyelmet a bérgazdálkodásra vonatkozó 1988 decemberi ajánlásának betartására. A 10 százalékos maximális bérnövelési mérték figyelembevétele, valamint a bérfejlesztések reális teljesítmény-követelményekhez kapcsolása ugyanis a gazdasági élet szereplőinek közös érdekeit szolgálja. Az OÉT tagjai megállapodtak abban, hogy a továbbiakban is figyelemmel kísérik és értékelik a bérgazdálkodás évközi folyamatait. Az OÉT megállapította, hogy a bérek legkisebb összegének felemelésére a bérmechanizmusban alkalmazandó adókedvezményekre és a 40 órás munkahét bevezetésére vonatkozó jogszabályokat a Minisztertanács, illetve az ÁBMH a megállapodásoknak megfelelően megjelentette. (folyt.köv.) 1989. június 4., vasárnap 19:21
Vissza » A hírhez kapcsolódik »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (2. rész)
A Magyar Gazdasági Kamarának a kereskedelemben alkalmazott jutalékos bérformával kapcsolatos kérdésére válaszolva az OÉT megerősítette, hogy az eddigi gyakorlatnak megfelelően a minimális bérről szóló rendelkezés végrehajtásakor a terv szerinti forgalom után járó jutalékkal kiegészült alapbérnek kell elérnie a 3700, illetve a 4000 forintos minimális összeget. A SZOT és a kormány 1989. május 17-i találkozójukon javaslatot tettek az 1989. évi központi bérpolitikai keret felemelésére: az állami költségvetés terhére 500 millió forintot a művészeti és a vasutas dolgozóknál tapasztalható bérfeszültségek mérséklésére indokolt felhasználni. Az OÉT megtárgyalta a béremelési javaslatot, és egyetért azzal, hogy július 1-jétől a költségvetési rend szerint gazdálkodó művészeti intézmények (színházak, énnekkarok, szimfonikus zenekarok, táncegyüttesek) egyes munkaköreiben dolgozók bérének emelésére 1989-ben 95 millió forintot használjanak fel, s az ezután fizetendő társadalombiztosítás járulék finanszírozását az állami költségvetés magára vállalja. A vasutas dolgozók bérének emelésére éves szinten 400 millió forint fordítható, az ez után járó társadalombiztosítási járulék a MÁV költségeit terheli. A béremelésre fordítható összeg felhasználásáról, ezen belül a béremelésben részesülők köréről és az egyes munkakörökben érvényesülő emelés mértékéről és az ágazati minisztériumok, a MÁV, valamint az ágazati és szakmai szakszervezetek közösen állapodnak meg. Az OÉT a SZOT kezdeményezésére konzultációt folytatott a textiliparban foglalkoztatottak természetbeni juttatásának felemeléséről. Az OÉT javasolja, hogy - a 750 forintos természetbeni juttatás helyett évi, fejenként 2040 forint (havi 170 forint) összegű bérpótlékot fizessenek ki, vagy építsenek be az alapbérekbe, oly módon, hogy ez a bérnövekmény után fizetett adó összegét ne növelje. Az OÉT javasolja, hogy a kormány - az érdekképviseleti szervek bevonásával - tekintse át a természetbeni juttatásokat, és ha szükséges, három hónapon belül - az értékállandóságot, a tradíciókat, az adórendszert és a belső érdekeltségi rendszer korszerűsítését figyelembe véve - készítsen javaslatot a szabályozás új rendszerére. Az OÉT beszámolót hallgatott meg az éjszakai műszakban dolgozó nők helyzetéről és úgy határozott: a szakértők vizsgálják meg, hogy a gazdasági, egészségügyi, szociális körülmények figyelembevételével milyen módon lehetne könnyíteni az éjszakai műszakban dolgozó nők helyzetén. A témát az OÉT októberben tűzi ismét napirendre. (folyt.köv.) 1989. június 4., vasárnap 19:26
Vissza »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (3. rész)
Az OÉT konzultációt folytatott a dolgozók élet- és munkakörülményeit érintő középszintű bérmegállapodási, érdekegyeztetési rendszer kialakításának lehetőségeiről. A napirendi pontot közösen előterjesztő SZOT és a Magyar Gazdasági Kamara egy olyan modell bemutatására vállalkozott, amely szakít a korábbi évek bérszabályozási rendszerével és helyébe a nyílt béralku mechanizmusát állítja. A rendszer működtetésében felső szinten az OÉT-nek, a gazdaságirányítás középső szintjén az ágazati, iparági szakszervezeteknek és a munkáltatók szakmai, regionális szerveinek, vállalati szinten a helyi munkáltatóknak és a szakszervezeteknek van meghatározó szerepe. A szóbeli tájékoztatót követő vita után megállapodás született abban, hogy a következő OÉT-ülésre a két szervezet közösen írásban is bemutatja az alkalmazandó modellt, annak technikai működtetését. Részletesen kitért arra, hogy a középszintű érdekegyeztetés feltételei milyen módon biztosíthatók a munkáltatók és a szakszervezetek részéről. Különös fontosságú, hogy a tulajdonosi és alkalmazotti ellenérdekeltség megfelelő mozgásformát kapjon a rendszeren belül. Az egyeztetésnek a tripartizmus elvén kell működnie, tehát a munkavállalók, a munkáltatók és a kormány részvételével. Az OÉT munkaügyi konfliktusok esetén alkalmazandó egyeztetési eljárást is elfogadott. Ezek szerint a gazdálkodó szervezetek a helyi szinten felmerülő érdekellentéteket egyeztető eljárás során maguk kísérlik meg feloldani. Az egyeztetés sikertelensége esetén az illetékes ágazati, szakmai szakszervezet vagy szakszervezetek, illetve munkáltatói (ideértve a szövetkezeti, a magán és a társas vállalkozói) érdekképviseletek megbízottjaiból delegált középszintű érdekegyeztető bizottságokhoz fordulhatnak a konfliktusok rendezése érdekében. Ha a középszintű érdekegyeztetés is sikertelen, a felek az OÉT által kirendelt szakértői bizottsághoz fordulhatnak. Amennyiben ez nem vezet eredményre, a szakértői bizottság javaslatot tehet, hogy a konfliktust az OÉT is megtárgyalja. Az OÉT meghallgatta az ÁBMH elnökének tájékoztatóját a Munkaügyi Tanács létrehozásáról. Az OÉT támogatóan tudomásul vette a Munkaügyi Tanács létrehozását, egyúttal egyetértett azzal, hogy a régi Bér- és Munkaügyi Tanács megszűnik, és a Foglalkoztatáspolitikai Alap felhasználásának véleményezési joga a jövőben az OÉT-t illeti meg. Az ÁBMH elnöke a Minisztertanácstól kapott felhatalmazás alapján rendelkezést ad ki a bérnövekmény adóztatásához szükséges úgynevezett bázisbér megállapításáról. Az OÉT meghallgatta és elfogadta a jogszabály alapelveit. (folyt. köv.) 1989. június 4., vasárnap 19:30
Vissza »

	Az Országos Érdekegyeztető Tanács tájékoztatója (4. rész)
Ugyanakkor a Magyar Gazdasági Kamara képviselője - az államigazgatási egyeztetés során korábban adott egyetértő véleménye ellenére - bejelentette, hogy a rendelkezést tagvállalataival meg kívánja konzultálni. Az OÉT felkérte a Magyar Gazdasági Kamarát az egyeztetés mielőbbi elvégzésére, hogy a rendelkezés június végéig megjelenhessen. (MTI) 1989. június 4., vasárnap 19:30
Vissza »