Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1989 › február 13.
1989  1990
1989. január
HKSzeCsPSzoV
2627282930311
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
303112345
1989. február
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272812345
6789101112
1989. március
HKSzeCsPSzoV
272812345
6789101112
13141516171819
20212223242526
272829303112
3456789
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről

"A KB ülésről az MDF képviselőjét Kasza László kérdezte: - Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak? - Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is, akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem történt semmi."

NSZK: az MSZMP KB ülésének visszhangja (1.rész)

Flesch ystván, az MTI tudósítója jelenti:
Bonn, 1989. február 13. hétfő (mti-tud) - Az NSZK vezető napilapjai hétfőn első oldalas szalagcímek alatt megjelent tudósításokban, illetve vezércikkekben és hírmagyarázatokban foglalkoznak az MSZMP KB ülésének következtetéseivel. A rádió- és tévéállomások előző esti beszámolói és első értékelései után a Deutschlandfunk (DLF), az NSZK országos rádióadója még hétfő reggeli híradásaiban is visszatért a kivételes fontosságúnak ítélt budapesti eseményre.

- A DLF megállapította: a magyar kommunisták központi bizottsága
lehetségesnek tartja a többpártrendszert. Állást foglalt amellett
is, hogy a változásokat fokozatosan és kiszámítható keretek között
hajtsák végre. Mindennek alapfeltétele egy olyan vegyes
tulajdonviszonyokra épülő gazdasági rendszer, amely teljesítményre
ösztönző - foglalta össze a KB közleményét a DLF, amely egyben kora
reggeli tájékoztató műsorában a budapesti tanácskozás mérlegéről
interjút sugárzott Andics Jenővel, az MSZMP KB osztályvezetőjével.

    A Süddeutsche Zeitung vezércikke szerint a KB levonta a
következtetést az MSZMP tavaly májusi pártérkezlete óta az országban
végbemenő lélegzetelállító, viharos sebeséggel előremutató
magyarországi fejlődésből, és félreérthetetlenül kiállt a
többpártrendszer megalkotása mellett. Természetszerűleg az
előterjesztendő alkotmány megvonja majd az ellenzék számára a
határokat, és kijelöli Magyarország helyét a szocialista
közösségben, meghatározva az ország szocialista rendszerét is.

    A lap szerint eddig még egyetlenegy kommunista párt sem
nyilvánította ki önként, hogy megosztja a hatalmat másokkal. A
magyar kommunistákat is az késztette erre, hogy - mint Grósz Károly
főtitkár most kifejtette - a párt felismerte: nem egypártrendszerrel
vezet a legjobb út a jövőbe. A hatékony reformok jövőbe vezető útját
Magyarország csak abban az esetben járhatja - fejti ki a lap -, ha a
vezetést teljes mértékben támogatja a lakosság. Márpedig a lakosság
- ezt világossá tették az utóbbi hónapok közvélemény-kutatásai - a
politikai pluralizmus mellett van. (folyt.)


1989. február 13., hétfő 14:29


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


NSZK: az MSZMP KB ülésének visszhangja (2.rész)

A müncheni lap szerint a többpártrendszer megalkotásába való
beleegyezés a pártvezetésnek arra irányuló kísérlete, hogy
szavahihetőségét, hitelét a reformok motorjaként hasznosíthassa. A
másik törekvése, hogy megbirkózhasson Magyarország le nem küzdött
múltjával is.

    - Noha a KB-ülés - állapítja meg a Süddeutsche Zeitung - nem
teljesen és mindenben követte Pozsgay Imre egyértelmű értékelését, a
részvevők megállapodtak egy új és igen messzemenő megfogalmazásban:
noha az 1956-os események indulásként és kezdetben népfelkelésnek
ítélhetők meg, később ezeket a fejleményeket ellenforradalmi erők a
maguk céljaira használták ki.

    Tény - vonja meg a mérleget a tekintélyes újság -, hogy a KB
ülésén azok a reformerek érvényesítették törekvéseiket, akik egy új
rend meghonosításért szállnak síkra - írja a Süddeutsche Zeitung.

    A Stuttgarter Zeitung úgy látja, hogy a KB-ülés eredményeként a
magyar pártvezetés jelentős lépéssel ment tovább a demokrácia
megalapozását célzó fáradozásaiban. A jövendő demokráciája
,,irányított,, és alkotmányos demokrácia lesz. De önmagában már nem
hatalmas lépés és haladás-e az a tény is, hogy az egykor
mindenhatónak tartott párt a rendszerrel természetszerűleg
összeegyeztethető ellenzéknek szabad pályát biztosít a politikai
hibák elkerülése végett?

    - És hát Nyugaton nem ügyelnek-e szintén a demokratikus pártok
arra, hogy az ellenzék ne feszítse szét a rendszer kereteit? - teszi
fel a kérdést a baden-württembergi napilap, majd megállapítja:

    - A Duna-Tisza-táj országában jelenleg egyensúlyban van annak az
érdeklődésnek a mérlege, amely a többpártrendszer bevezetése és a
múlt leküzdése felé irányul. Ámbátor sokfelé sajnálatosnak tartják,
hogy a Központi Bizottságnak nem sikerült egyértelműbb záróvonalat
húzni 1956 alá, kifogástalanabbul dolgozva fel a történelmet - véli
az újság. (folyt.)


1989. február 13., hétfő 14:42


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


NSZK: az MSZMP KB ülésének visszhangja (3.rész)

A Westdeutsche Allgemeine Zeitung ,,A vitatkozó Magyarország,,
című kommentárjában csodálatra méltó eseményeket vél folyamatban
lévőnek Magyarországon, a KB-ülés következtetései láttán, noha az
írás szerzője nem tud végleges ítéletet alkotni az 1956-os
eseményeknek az ülésen elfogadott értékeléséről. Mindamellett a
befolyásos Ruhr-vidéki lap is bizonyos mértékű átértekelést fedez
fel, megállapítva: a Szovjetuniót semmiképpen sem kívánták
pellengérre állítani, s ebben a kérdésben a Gorbacsov főtitkár
nevével fémjelzett korszakban is körültekintően járnak el.

    A Frankfurter Allgemeine Zeitung hétfői első oldalas kommentárja
felemásként értékeli a KB állásfoglalását. A konzervatív,
tekintélyes lap egyfelől javára írja a magyar kommunistáknak, hogy a
többpártrendszer kérdésében megragadták a lehetőséget. A saját maguk
által szétzúzott többpártrendszer ismételt bevezetéséről szóló
határozatukkal meglepetést keltettek, mivel - a lap szerint - néhány
héttel ezelőtt az ilyen törekvéseket még elvetették. Most már a
kommunisták - a háború utáni helyzettől eltérően - nem fognak majd
szervezkedni azzal a céllal, hogy szétforgácsolják vetélytársaikat.
Arra korlátozzák tevékenységüket, hogy az országgyűlésben
jóváhagyassanak egy új alkotmányt, és természetesen elvárják: az új
korszak megnyitását érdemüknek tudják majd be. A lap másfelől úgy
véli, hogy a KB ,,nem volt elég bátor ahhoz, hogy hitet tegyen 1956
történelmi igazsága mellett.,, (folyt.)


1989. február 13., hétfő 14:57


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


NSZK: az MSZMP KB ülésének visszhangja (4.rész)

A KB-ülésnek, illetve a magyarországi és a lengyelországi
fejlődés közös vonásainak szentelt vezércikket a Frankfurter
Rundschau, s szintén a budapesti tanácskozásról közöl elemzést a
Stuttgarter Nachrichten ,,Magyarország: a reformok fontosabbak, mint
a múlt,, címmel, illetve a bonni General-Anzeiger ,,Magyarország
többpártrendszerben keresi üdvét,, és a Die Welt ,,Az
egypártrendszer vége,, címmel.

    Az utóbbi megállapítja: a kompromisszumok ellenére is
korszakalkotó esemény tanúi lehettünk. Ami a közelmúltban hónapokon
át elképzelhetetlen volt, azt a még egyelőre egyedül kormányzó
magyar kommunisták realitásként elfogadták: az eddigi módszer
alkalmazásának folytatása nem ésszerű és nem is lehetséges. A lap
azonban részben a szerinte a még mindig meglévő súlyos belső
bizonytalanságokra vezeti vissza a párt vezető szerepéhez való
ragaszkodást. A nagy példányszámú konzervatív újság szerint
Magyarország esete az alábbiakat bizonyítja: 1. A szabadság és a
glasznoszty hosszú távon nem adagolható apránként. 2. A le nem
küzdött múlt hosszú távon nem fojtható el súlyos károk nélkül. 3.
Kétségbeejtő gazdasági helyzetek olyan következtetésekre késztetnek,
amelyekre a kormányzat vezető politikusai kezdetben még gondolni sem
mertek.+++


1989. február 13., hétfő 15:13


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
MTV2 nézői telefonok

"Egy gyerekhang: ugy tudja, illetve olvasta, hogy egy kismérető gömbvillámból 2o-3o liter viz folyt ki I2-O99 - Nyíregyháza 75-47-62 érdeklődik, hogy a gömbillámról szóló könyveknek mi a cime ? Szabó Gergely. - Szilágyi József né Bartók B.u. 32.1.2. l96o-ban egy gömbvillám az Ábel Jenő u. 26. számú ház lakásá- ba bement, ő a rekamién feküdt, a villanylámpát megkerülte és kiment az ajtón és amikor ő fölkelt utánanézni hogy micsoda, a kis fekete rigója amelyik ott szokott a korláton ülni döglötten feküdt. A gömb¬villámnak volt egy farokszerü nyúlványa."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD