|
|
|
|
|
|
|
|
SZER, Világhíradó Ellenzéki vélemény a KB-ülésről
"A KB ülésről az
MDF képviselőjét Kasza László kérdezte:
- Mi a véleménye az MSZMP kétnapos kongresszusa után kiadott
határozatról, Grósz Károly tegnapi nyilatkozatáról a Magyar
Demokrata Fórum vezetősége tagjának, Csurka Istvánnak?
- Az MSZMP még mindig képtelen szembenézni önmagával. Most talán az
utolsó lehetőségét szalasztotta el arra, hogy az ország elfogadott
vezetője legyen. Ha most elfogadja a népfelkelést, meg ami azzal
jár - persze a népfelkelés számunkra csak egy félmegoldás - akkor
most a társadalom - de a sajtó mindenesetre - felsorakozik mögé, és
nagyon megnehezült volna minden ellenzéki mozgalom dolga. A magyar
hiszékeny nép, szeretné elhinni a jót, a megjavulást még arról is,
akit már évtizedek óta nem szeret, és aki évtizedek óta csak
folyton becsapta. Ez azonban most megint nem történt meg. Nem
történt semmi."
|
|
|
|
|
|
|
Szakszervezetek - áremelés (1. rész)
|
1989. január 12., csütörtök - A vasasszakszervezet elnöksége csütörtöki ülésén nyilatkozatot fogadott el az áremelésekkel kapcsolatban. A testület állásfoglalásában a gyorsan súlyosbodó megélhetési gondok elviselhetővé tételéhez intézkedéseket sürget. Olyan gazdaság- és szociálpolitika folytatását tartja szükségesnek, amely, legalább a minimális létbiztonságot garantálva, lehetőséget teremt a reálbércsökkenés megállítására. Az áremelések a Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezetének tagsága körében nagy felháborodást és elkeseredést váltottak ki, mert - véleményük szerint a szakszervezetek és a kormány korábbi megállapodásaival ellentétes folyamat indult meg. A vasasszakszervezet szerint a megállapodásban foglalt 3-4 százalékos reálbér- és reáljövedelem-csökkenés az áremelések következtében már nem tartható.
A feszültségek csökkentésére a testület követeli, hogy a vasasszakszervezethez tartozó dolgozók, a bérmechanizmustól függetlenül, adómentesen, három százalékos kötelező béremelésben részesüljenek. Az elnökség felhívja a szakszervezeti bizottságokat, hogy gazdasági partnereikkel kezdjenek tárgyalásokat a lehetőségeket figyelembe vevő béremelésekről. A nyilatkozat szerint elengedhetetlen, hogy a kormány betartsa a szakszervezetekkel kötött megállapodásokat. Nagyon lényeges az is, hogy a szükségessé váló módosításokat a szakszervezeti tagság időben megismerhesse, nyilvánosan megvitathassa. A Szakszervezetek Győr-Sopron Megyei Tanácsának elnöksége Németh Miklós miniszterelnökhöz küldött tiltakozó levelet, amelyben kifejtik: az érvénybe lépett áremelések mértéke túlzott, mivel az alapvető fogyasztási cikkeket és szolgáltatásokat érint, s megállapítják, hogy a dolgozók nem érzékelik egyelőre a kormány által felvállalt reformfolyamatok kedvező hatását. (folyt.köv.)
1989. január 12., csütörtök 15:10
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Szakszervezetek - áremelés (2. rész)
|
A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei SZMT és az ipari ágazati szakszervezetek képviselői - Németh Miklósnak és Nagy Sándor SZOT-főtitkárnak elküldött - állásfoglalásukban felhívják a kormányt, hogy arányosabb teherviselést alakítson ki az állami szervek és a lakosság között, tanusítson mérsékletet a létbiztonságot tovább csökkentő intézkedések megtételekor. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa, továbbá az ágazati szakszervezetek megyei képviselői felhívással fordultak a megye mintegy száz munkáltatójához és a megyei tanácshoz, hogy a lehetséges szociálpolitikai intézkedésekkel járuljanak hozzá a terhek mérsékléséhez. Ajánlják továbbá, hogy a szakszervezetek minimum 3 százalékos béremelésben állapodjanak meg a munkaadókkal, s annak érvényesítésére már január 1-jétől kerüljön sor. A Szakszervezetek Vas Megyei Tanácsának Elnöksége rendkívüli ülésén ugyancsak szükségesnek tartotta a január 1-jétől visszamenőleges hatályú béremelést és hogy a teljes munkaidőben foglalkoztatott dolgozók alapbére már július 1-jét megelőzően elérje a minimális 3700 forintot. A Szakszervezetek Veszprém Megyei Tanácsa rendkívüli ülésen két levelet is megfogalmazott a fogyasztói áremelésekkel kapcsolatban. A miniszterelnöknek szóló állásfoglalás szerint a kormánynak garanciát kell nyújtania a bérből és fizetésből élőknek arra, hogy reálbérük 3 százaléknál nagyobb mértékben nem csökken. A másik, Nagy Sándornak írott levélben hangsúlyozzák, hogy a megye szakszervezeti tagsága elégedetlen a SZOT érdekképviseletének eddigi eredményeivel. Az alapszervezetek azt követelik, hogy a SZOT a kormánnyal csak a szakszervezeti tagság véleményének birtokában kössön kompromisszumot. (MTI)
1989. január 12., csütörtök 15:14
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|