|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt
|
München, 1989. február 21.(SZER, Világhíradó) - Múlt év novemberében a Pilvax Kávéházban meghirdették a Független Kisgazda- , Földmunkás- és Polgári Párt működésének megindítását. A Kisgazdapárt nemrégiben közzétette az ideiglenes vezetőség irányelveit, amelyek a végleges pártprogram kidolgozását hivatottak segíteni. Az irányelvek néhány pontját emeli ki Vadász János. - A Kisgazdapárt még nem léphetett kidolgozott és jóváhagyott programmal a társadalom nyilvánossága elé. Ez csak egy demokratikus folyamat eredménye lehet az újjászerveződő párton belül. De ennek a folyamatnak az első lépése megtörtént. A Kisgazdapárt ideiglenes vezetősége irányelveket készített pártprogram kidolgozásához és ezeket nyilvánosságra hozta. Az irányelvek összeállítói korántsem lépnek fel a teljesség igényével. A dokumentumot csupán egy pártbeli vita kiindulópontjának tekintik. Most csupán néhány jellegzetességre indokolt rámutatni, elsősorban arra, amiben ez a tervezet az MSZMP állandóan módosuló,, kvázi-programjaitól különbözik. A tervezet bevezetőjében hangsúlyozzák: a Kisgazdapárt lehetőséget kíván nyújtani az ország polgárainak, hogy részt vegyenek abban a politikai munkában, amely a mély válságba jutott nemzet fölemelkedését szolgálja. Ez a fogalmazás arra hívja fel a figyelmet, hogy csak a társadalompolitikai öntevékenysége hozhat kibontakozást, és a politikai pártok ennek nem a pótlására, hanem előmozdítására hivatottak. Az irányelvek négy fejezetre tagolódnak. Az elsőben az ország nemzeti érdekeiről és külpolitikai, külgazdasági orientációjáról van szó. A Kisgazdapárt politikailag semleges országot tekint kívánatosnak, a megújulás egyik feltételének tartja a szomszédos országokban élő magyar kisebbségek önrendelkezési jogainak biztosítását. Sürgeti a KGST-viszony felülvizsgálását és az európai integrációhoz való kapcsolatok erősítését. A második fejezet irányelvei az ország demokratikus átalakulását célzó programpontokat ölelik fel. - A Kisgazdapárt az európai és nemzeti hagyományokon nyugvó korszerű, magyar jogállam megteremtését kívánja. Ennek a tömör bevezető mondatnak komoly érdeme mindaz, ami kimaradt belőle. Önmagáért beszél a két következő mondat: - Szabad választásokon és többpártrendszeren alapuló, állandóan ülésező Országgyűlést! - Kizárólag az Országgyűlésnek felelős, független kormányt! Ékes bizonyságául annak, hogy a legfontosabb tennivalókat csak egyszerűen lehet megfogalmazni. Figyelmet érdemlő, hogy a Kisgazdapárt az új alkotmányt nem kívánja a jelenlegi parlamentre bízni. Sürgeti alkotmányozó nemzetgyűlés összehívását - bár helyesebb lett volna választást mondani összehívás helyett - és az új alkotmány népszavazás útján történő elfogadását. Lényeges a világnézeti pluralizmusra és egyenlőségre irányuló követelés, mert ennek biztosításával kerülhető el, hogy bármilyen párt valamiféle vezető világnézet kisajátításával vezető szerepre tartson igényt a többivel szemben. Sajnos a rögtönzés és bizonyos rendszertelenség jegyeit viseli a harmadik fejezet, amely a gazdasági és szociális feladatokkal foglalkozik. A programpontok lényegesen nem különböznek az MSZMP reformista szárnyának gazdasági elképzeléseitől. Ez bizonyos fokig vonatkozik a mezőgazdaság reformját érintő pontokra is. A Kisgazdapárt tradícióit, hagyományos profilját figyelembe véve ezen a területen különösen indokolt a falusi lakosság érdekeit kifejező program átfogó és következetes megfogalmazása, amire a pártnak még természetesen alkalma nyílik. Komoly érdeme a tervezetnek, hogy külön fejezetben foglalkozik a környezet és az életminőség védelmét célzó feladatokkal. Követeli például a társadalom népszavazásban érvényesülő vétójogát minden döntésben, amely a környezet sorsát, jövőjét befolyásolja. Mindent összevéve, ez a tervezet értékes hozzájárulás a demokratikus átalakuláshoz,, egy újjászerveződő politikai párt önálló programja felé tett első lépés. +++
1989. február 21., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|