|
|
|
|
|
|
|
|
Interjú Tőkés Rudolffal (BBC)
Munkatársunk, Radnóti Zoltán
beszélget Tőkés Rudolffal, aki az Egyesült Államokban a Connecticut
Egyetemen a politikai tudományok tanára.:
- A többpártrendszer felé haladást, ezt a kezdeményezést mennyire
tartod jelentősnek?
- Én azt hiszem ez a jelenlegi politikai helyzet legfőbb
neuralgikus kérdése. Hiszen Grósz Károly bemondása alapján a
Központi Bizottságnak eddig nem sikerült egy menetrendben
megegyeznie ahhoz, hogy az átmeneti korszak különféle törvényhozási
és egyéb politikai lépéseit megtegyék. Ezt eléggé megdöbbentőnek
tartom, hiszen a májusi pártkonferencia óta lett volna idő ezt
átgondolni, és úgy tűnik hogy a párt központi apparátusait illetően
a Központi Bizottságnak komoly kétségei voltak arról, hogy mik
lennének ezeknek a reformlépéseknek a következményei.
így aztán úgy lehetne mondani, hogy egy légüres tér jött össze
tavaly november eleje és február eleje között, mely légüres térben
valóban létrejött egy csomó politikai csoport, intézmény, párt -
melyek nem tudták, hogy milyen irányba haladjanak.
|
|
|
|
|
|
|
A Kisgazdapárt állásfoglalása
|
London, 1989. február 16. (BBC, Panoráma) - A londoni Magyar Október Sajtószolgálat jelenti: Az Új Márciusi Front elnevezésű csoportosulás meghívására holnap délután három órakor a Népművelési intézet budapesti székházában több alternatív szervezet tart tanácskozást. A meghívottak között szerepelnek a Magyar Demokrata Fórum, a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság, a Független Kisgazdapárt és a Tudományos Dolgozok Demokratikus Szakszervezete képviselői is. Mint ismeretes, múlt heti ülésén az MSZMP Központi Bizottsága egyetértett az Új Márciusi Front kezdeményezésével, amely hivatalos és alternatív szervezetek bevonásával országos nemzeti bizottság felállítását javasolja a politikai reformok kidolgozására és bevezetésére. A Kisgazdapárt ideiglenes politikai bizottsága állásfoglalást tett közzé a kormányzat és az MSZMP egyes vezetői részéről nemrégiben elhangzott nyilatkozatokkal kapcsolatosan. Az állásfoglalás leszögezi, hogy az 1948-49-ben bevezetett szociális modellt a Független Kisgazdapárt a háború utáni években megválasztott parlamentben mindig is ellenezte. A párt testületileg és politikusai egyénenként is számos alkalommal rámutattak arra, hogy a Magyar Kommunista Párt által demokratikusnak nevezett és létrehozni kívánt közéleti struktúra zsákutcába vezet és mindennek nevezhető, csak demokratikusnak nem. A Kisgazdapártot ezután a politika perifériájára szorították, vezetőit börtönbe vetették, kitelepítették, a recski kőbányába internálták, vagy száműzetésbe kényszerítették. Az állásfoglalás szerint a mai helyzet megítélésénél ezeket a történelmi tényeket nem lehet és nem is szabad figyelmen kívül hagyni. A Kisgazdapárt ideiglenes politikai bizottságának állásfoglalása szerint a párt igyekszik elősegíteni a válságból való kilábolást, és kész a párbeszédre minden progresszív erővel, de elvet minden olyan törekvést, amely a reformretorikában merül ki, és bármely fondorlatos módon megállítani vagy visszafordítani szándékozik a demokratizálódás folyamatát, a jogállamiság megteremtésére irányuló erőfeszítéseket. Az állásfoglalás végül felhívja az ország demokratikusan gondolkodó, a sztálinista és neosztálinista katasztrófapolitikát elvető polgárait, hogy bátran tömörüljenek a Kisgazdapárt soraiba, együtt dolgozva a 'gazdasági válság leküzdéséért, igazi erkölcsi értékeink visszaszerzéséért, a magyar nemzet felemelkedéséért. +++
1989. február 16., csütörtök
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|